Keresleti piac alakulhat ki, de a termesztés feltételei is sokkal nehezebbé válnak az idén – derült ki a FruitVeB honlapján megjelent írásból, amelyben Sándor László, a Nunhems Hungary Kft. termékspecialistája számolt be az idén várható trendekről.

Magyarország korábban 100 ezer tonna közeli mennyiségeket exportált görögdinnyéből, most körülbelül 130-150 ezer tonna az összes termelésünk, melyből 100-120 ezer tonnát fogyasztunk el, ami fejenként évi 10-12 kilogramm átlagos fogyasztást jelent. Ezt a mennyiséget 2021-ben körülbelül 3500 hektáros termőterületen értük el, ám a terület vészesen csökken, az utóbbi 7 évben csaknem megfeleződött.

Még nem zajlott le az összes vetőmag-eladás és vetés, de

A termelői koncentráció lassan, de biztosan tovább folytatódik, egyre kevesebb, de nagyobb termelő van a piacon. Idén a kis-közepes hazai termelők főleg a korai dinnyék termelésére összpontosítanak, míg a nagyobbak a teljes szezont lefedik.

Az export 2020-ban 29,5 ezer tonna volt, ez a teljes termelésünk negyede-ötöde. A végleges tavalyi adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, de szakértői becslés alapján 22-23 ezer tonnánál többet biztosan nem értékesítettünk külföldi piacokon.

Exportpiacaink közül kiemelkedik Csehország, a második Szlovákia, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig a korábbi első Lengyelország állhat fel, majd Németország következik. A további helyezettek között már a kevésbé jelentős piacokat találjuk, köztük a Balti államokkal, Ausztriával és Finnországgal, de ezek már csak néhány kamionnyi tételt jelentenek. A cseheknél és a szlovákoknál a helyzeti előnyünket használjuk ki: közel vagyunk hozzájuk, ami kedvező szállítási költségeket jelent. Lengyelországból viszont az utóbbi 3-5 évben Olaszország folyamatosan kiszorított minket, elsősorban az alacsony áraikon keresztül. Az olaszoknál ugyanis nagy, jól szervezett cégek termeltetnek, és klímájukból adódóan több hónapon keresztül tudnak szállítani (a dél-olasz területeken már május elején komoly termés van, majd az északi területek következnek júniustól, szeptember végéig), így az olaszok a lengyel piacra már májustól kezdve szállítanak, és a júliusi-augusztusi időszakban akár azt is megtehetik, hogy kicsit buknak az árakon, cserébe viszont megtartják a piacot. Gdanskba vagy Varsóba szállítani Észak-Olaszországból vagy Magyarországról már nem okoz számottevő különbséget (legalábbis idáig) a szállítási költségekben, míg Pozsony vagy Prága érzékelhetően közelebb van hozzánk. Nyáron az ember akár Zakopanéban vagy Krakkóban már főleg olasz dinnyét talál, Prágában viszont arányaiban több magyar áru van a polcokon.

Magyarországra leginkább Olaszországból és Görögországból érkezik görögdinnye, de a szezon elején megjelenik a marokkói import, és a boltok polcain főleg a különlegességek között spanyol árut is találni. Spanyolország és Olaszország termeltet Szenegálban is, ahol a dinnye termelése az év 6 hónapjában lehetséges, elsősorban a közép- és dél-amerikai (Brazília, Costa Rica, Honduras) dinnye kiváltására. Dél-Amerikai szeptembertől képes Európába szállítani, míg Szenegálból január végétől érkeznek tételek az öreg kontinensre. Egyéb importpartnereink között Albánia és Makedónia is szerepel ugyan, de ezek jelentős tételekkel nem jelennek meg rendszeresen a magyar piacon, elsősorban exportpiacainkon tűnnek fel. Az importált görögdinnye mennyisége évről-évre nő, és lassan elmondhatjuk, hogy nettó exportőrből importőrré válunk.

Terméskilátások

• Olaszország Olaszországban tavaly 16 ezer hektáron termesztettek dinnyét, de idén legalább 10 százalékos csökkenés várható (egyes becslések szerint körülbelül 1750 hektár esik ki), ami főleg a júliusi-augusztusi betakarítású szabadföldi dinnyéket érinti. Délen (Nápoly és Lecce környékén) a hajtatott felület egy négyzetmétert sem fog csökkenni, mert az itt termelt árut magasabb áron tudják értékesíteni. Az egyik jelentős termesztő és exportőr cég, a Nápoly környékén tevékenykedő Agrieuropa például tavaly 700 hektáron gazdálkodott, ebből 300 hajtatott, 400 pedig szabadföldi termesztés volt. Ebből a hajtatott terület mind megmarad, a szabadföldi viszont 250 hektárra csökken. Sárgadinnyét Olaszországban 20 ezer hektáron termesztettek 2021-ben, de ez is csökkenni fog várhatóan legalább 10 százalékkal. A tavalyi termőévben különböző időjárási anomáliák miatt „összeérett” a dinnye, ami jóval alacsonyabb értékesítési árakat eredményezett, plusz most gyűrűzik be a szeptemberben elindult inputanyag-áremelkedés, nem beszélve arról, hogy nagyon vonzó alternatív növényekre is át tudnak térni a termesztők (elsősorban a napraforgó és a tavaszi búza jelent most vonzó lehetőséget). A dél-olasz dinnyeszezon idén körülbelül 10 napos késésben van, így Húsvét környékén még biztosan nem jelenik meg komoly mennyiségű áru a boltok polcain.
• Görögország Olaszország után innen importáljuk a második legtöbb görögdinnyét. Tavaly 12 ezer hektáron termeltek, de a görögöknél is 30 százalékkal zsugorodik a terület, és ez a visszaesés náluk is főleg a júliusi-augusztusi betakarítású termést érinti.
• Spanyolország A spanyolok tavaly 23 ezer hektáron termesztettek dinnyét, de a nehézzé váló értékesítés miatt legalább 2000 hektárral csökkentették a területüket. A hajtatott termesztéssel idén sem lesznek gondok, de az igen komoly aszály miatt szabadföldi kultúrákban 20-25 százalékos visszaesés várható. Ezért elképzelhető, hogy 2-3 ezer hektárral is csökken a termőterület, és kérdéses, hogy idén eléri-e egyáltalán a 20 ezer hektárt.
• Törökország A törököktől csak ritkán, ad hoc jelleggel hozunk be dinnyét, de a német exportpiacon komoly szereplők. A török szezon nagyjából a spanyollal együtt kezdődik, Antalya könyékén jelentős hajtatott területek vannak. Összesen körülbelül 22 ezer hektáros hibrid dinnye termőterülettel rendelkeznek, de ez a friss hírek szerint körülbelül harmadával fog csökkenni az idén. A törököknek is voltak tavaly nehézségeik az értékesítéssel, de ami igazán betette a kaput, az a török líra 50 százalékos inflációja melletti inputanyag-áremelkedés: aranyárban képesek csak termelni, ráadásul fő zöldség-gyümölcs exportpiacuk Oroszország, az ide vezető útvonalak pedig a háború miatt igen kockázatosak. Törökországban ezért leestek a belföldi árak, hirtelen túlkínált alakult ki szinte minden zöldségféléből.
• Ukrajna Az ukrán termelési adatok mindig is megbízhatatlanok voltak, mivel rengeteg az országban az extenzív helyre vetett, öntözetlen dinnye. Az előző években reális becslésnek tűnhetett akár a 20-25 ezer hektáros országos termőterület is, nekünk pedig a lengyel piacon, augusztus közepétől váltak komoly versenytársunkká. Főleg a déli területeken, Herszon régióban, Odessza felett vannak jelentős korai termesztő régiók, de itt sajnos most nem traktorok, hanem tankok szántják a földeket. A lengyel és baltikumi cégek már be is jelentkeztek magyar exportőröknél, mivel látják, hogy Ukrajnából várhatóan nem nagyon érkezik áru az idén, vagy legalábbis nagyon bizonytalan az import helyzete.

Piaci lehetőségek az idei évben

A vetőmagok értékesítéséből körülbelül 5 százalékos pontossággal lehet látni az európai területi trendeket. Biztosnak látszik a komoly terméscsökkenés, így minden lehetőség adott arra, hogy keresleti piac alakuljon ki a tavalyi év túlkínálata után, amikor az alacsony árak miatt például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében rengeteg dinnye maradt a földeken. Most augusztusban valószínűleg sokkal nagyobb esély lesz eladni a termést. Kérdés viszont, hogy a jelenlegi viszonyok között mennyire éri meg a termesztés, különösen úgy, hogy nálunk is igen vonzó alternatívát jelenthetnek más kultúrák, például a sokkal kevésbé kockázatos napraforgó.