Már e hét végétől megjelenik a magyar dinnye az árusítóhelyeken, és a remények szerint július elejétől már dominálni is fog a hazai piacon – mondta a dinnyeszezon nyitása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. A dinnyetermelés a hazai kertészeti ágazat emblematikus része, a technológiai változások miatt a szezon korábban kezdődhet, mint ahogy egyébként az időjárás emgedné, és tovább is tarthat. A NAK és az ágazati szakértők szerint a víz és a napfény elég volt ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és jó minőségű legyen a termés. A technológiaváltás és a fajtaválaszték bővülése azt eredményezte, hogy idén az előző évi 2600 hektárnál több, 2900 hektár a dinnye termőterülete, ahonnan 140-160 ezer tonna termést várnak. Ebből a termésmennyiségből mintegy 15 ezer tonna lesz a sárgadinnye.
Ez a körülmény is fajtaváltásra ösztönözte a termelőket, amit a NAK és a vetőmag-forgalmazó cégek a konkurens országokba szervezett tanulmányutakkal is segítettek. Ennek is köszönhetően a korszerű oltott és hibrid fajták ma már a termőterület 95 százalékát foglalják el. Az elmúlt években megjelent, és bővül a fólia alatti termesztés is, amivel előrehozható a szezonkezdet. Ez főként a sárgadinnyére jellemző, a termésmennyiség ötöde származik fóliás termelésből.
Magyarországon egyébként 10 kiló az egy főre jutó éves dinnyefogyasztás, amit egy-egy szezonban az időjárás alapvetően befolyásol: a meleg nyarakon több, hosszabb hűvösebb időszakokkal tarkított nyarakon pedig kevesebb fogy. A fejenkénti éves sárgadinnye-fogyasztás 1,5-2 kilogramm, ami növekvő tendenciát mutat ugyan, de jócskán elmarad a nyugat-európai átlagtól. A dinnyefogyasztási szokások is változtak: a vásárlók inkább a kisebb, magszegény dinnyéket keresik.
A NAK még 2018-ban kötött megállapodást a Magyar Dinnyetermelők Egyesületével (MDE), illetve együttműködik az áruházláncokkal is az import csökkentése és a hazai termék piaci pozícióinak javítása érdekében. Győrffy Balázs elmondta, hogy az MDE sokat tett a termelői szemlélet-, illetve technológiaváltás érdekében, aminek köszönhetően homogénebb, exportképesebb lett a Magyarországon termelt dinnye, szerinte idén a termés harmada értékesülhetne a külpiacokon. Az idei termőterület-növekedés a NAK-elnök szerint reményt ad arra, hogy visszaszerezzük elvesztett exportpiacainkat is.
A kiskereskedelem szereplőivel kialakított kapcsolatukat pozitívnak nevezte, hozzátéve, hogy a dinnyetermelés nagyon érzékeny ágazat, rövid a betakarítási időszak, így az árak esetleges letörése különösen hátrányosan érheti a termelőket.
Az utóbbit hangsúlyozta Göcző Mátyás, az MDE elnöke is, aki szerint
a vevőcsalogató, nem indokolt akciók károkat okoznak a termelőknek.
A szezon eddig termelői szempontból normálisan zajlott – mondta. Ugyan nem lehetett extra korán kiültetni a palántákat, és a kissé hűvösebb éjszakák miatt valamivel lassabb volt a növények fejlődése, de jó esély van arra, hogy az ütemes éréssel időben „szét tud húzódni” a szezon. Ilyen szempontból a nyírségi termőtáj a kulcs, ha kedvező lesz az időjárás, akkor onnan még szeptemberben is tudnak dinnyét szállítani a piacra.
Idén ugyan termőterület-növekedésről lehet beszámolni, de az előző években ezzel ellentétes folyamat játszódott le a dinnyetermelésben, ahogyan egyébként a zöldség-gyümölcs szektorban mindenhol az a tendencia, hogy a terület stagnál vagy csökken, de a termelési színvonal nő – mondta Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke. A piac ugyanis arra kényszeríti a termelőket, hogy hatékonyabbak legyenek.
A termelési költségekről szólva elmondta: ha az utóbbi két-három évet nézzük, akkor 50, ha az elmúlt öt évet, akkor 80 százalékos a költségnövekedés, de van olyan kultúra, ahol duplázódtak a ráfordítások.
Ha ez nem lenne elég, akkor ott van a klímaváltozás. Ha védekezünk az időjárási hatások ellen, akkor azért lesz drágább a termék, ha nem, akkor azért.
Mint kifejtette, vannak jó technológiák, legkevésbé az extrém sok csapadék ellen tudnak védekezni. A zöldségek és gyümölcsök termelői árai ugyanakkor az elmúlt 3-5 évben nem emelkedtek olyan ütemben, mint a költségek, és elmaradtak a fogyasztói árnövekedések mértékétől is – utalt arra, hogy bár a fogyasztók sokszor a termelőket szidják a magas árak miatt, a kép ennél árnyaltabb.
