Kisebb területen termelnek idén görögdinnyét – borítékolható a drágulás

Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet
Becslések szerint az elmúlt évinél 20 százalékkal kisebb a dinnyetermő terület, ami a termelési költségek megugrásával jelentős drágulást hoz maga után.  

A tavalyi 3500 hektár helyett idén csupán mintegy 2800-3000 ezer hektárnyi területen ültettek görögdinnyét a termelők. A termelési, szállítási és munkaerőköltségek megugrása miatt a nyári főszezonban sem számíthatunk 170-180 forint alatti kiskereskedelmi árra kilogrammonként, ami

a tavalyi minimumot jelentő 130 forinthoz képest 30-40 százalékos áremelkedést jelent.

„A területcsökkenést a kertészeti ágazatokat sújtó munkaerőhiány, illetve a dinnye értékesíthetőségének bizonytalansága mellett az is okozza, hogy számos dinnyetermelő döntött úgy, hogy a földjén inkább szántóföldi gazdálkodást folytat idén. Ezek a termények (különösen az ukrajnai háború kirobbanását követően) jelenleg kiemelkedő áron értékesíthetők – mutat rá a dinnyetermő területek csökkenésének okaira Polgárné Sarok Edit, az Agroinform.hu szakújságírója. További fontos szempont a kiszámíthatóság. Míg a gabonának biztos piaca van, a dinnyeszezon sikere az utolsó pillanatig kétséges: egy hűvösebb nyári időszak éppúgy áthúzhatja a dinnyések számításait, mint egy, a vártnál nagyobb importdömping.„

A bizonytalansági tényezőket ugyanakkor bizonyos mértékig képesek csökkenteni a termelők. A hagyományos, magról vetett fajták helyett ma már egyre inkább korszerű hibrid változatok oltott palántáit ültetik ki, amelyek amellett, hogy ellenállóbbak, hamarabb is tudnak beérni. Sokan csepegtető öntözéssel és talajtakarással hatékonyan tudják ellensúlyozni egy-egy aszályosabb időszak kedvezőtlen hatásait.

Legalább ennyire fontos a vásárlói igényekhez való rugalmas igazodás. A vevők egyre inkább a magnélküli vagy kevés maggal rendelkező fajtákat kedvelik. Emellett ma már jóval nehezebb eladni a 8-10 kilogrammos hagyományos görögdinnyéket, a vásárlók a jól kezelhető, hűtőszekrényben is könnyen tárolható 3-5 kilogrammos dinnyéket keresik. Egyre kevésbé él már az a hiedelem, hogy a kisebb méretű dinnye kevésbé érett és zamatos, hiszen a hibrid fajták eleve ilyen méretre lettek kinemesítve.

A korszerű dinnyetermesztés persze eleve magasabb kiadásokkal jár, a korszerű palántáknak, illetve azok kiültetésének például sokkal nagyobb a költsége, mint a magról vetésnek. Emellett az öntözés költségei, a dinamikusan emelkedő munkabérigények, valamint a megugró szállítási költségek is jelentősen növelik a termelők ráfordításait, amit a kereskedelmi áraknak is tükrözniük kell. Emiatt a piacokon és az üzletekben idén a főszezonban is 170-180 forint/kilogrammos fogyasztói árakra kell számítani, ez a tavalyi szintet 30-40 százalékkal múlja felül.

Az importverseny idén várhatóan valamivel kevésbé szorítja a majd hazai dinnyetermelőket

– jelzi előre az Agorinform szakértője. Az extrém magas üzemanyagárak miatt a déli országokból (elsősorban Spanyolországból, Olaszországból és Görögországból) a nagy távolság miatt képtelenség lesz dömpingáron dinnyét szállítani Közép- és Észak-Európába. Korábban az Ukrajnában termelt dinnye is olcsó konkurenciát jelentett, de a termőterületek egy részének környékén jelenleg is harcok folynak, az emiatt kieső szállításokat nem csupán a hazai, hanem a lengyel és a német piacon is lehetőség nyílhat részben magyar dinnyével kipótolni.