Nobilis Márton a Zsendülés VIII. Kertészeti Konferencián tartott előadásában a rövid ellátási lánc fontosságára hívta fel a figyelmet. Ezzel a helyi termelők és a kereskedők is nyerhetnek, ugyanis csökkenthető a szállítás és raktározás költsége, így az ökológiai lábnyom is mérsékelhető. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) legutóbbi kutatását, mely szerint a magyar termékek aránya a tíz legnagyobb hazai kiskereskedelmi láncnál pozitívan változott a gyümölcsök és zöldségek esetében. Ezen üzletek polcain ugyanis hetente legalább 150-féle friss zöldség és gyümölcs érhető el.

Az államtitkár kitért arra is, hogy Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, ami az összes élelmiszervásárlásnak a 10-11 százalékát teszi ki. Ennek jelentős hányada – körülbelül harmada – a háztartásokban termelődik. A legfrissebb adatok alapján ez a mennyiség megközelítőleg 65 kilogrammot jelent fejenként, éves szinten. A becsült EU-s átlag ennél magasabb, fejenként 70 kilogramm. Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy az élelmiszerhulladékok keletkezésének mérséklésére a Nébih kidolgozta a „Maradék nélkül” nevű programját. A kampány négy szakmai munkacsoportja olyan útmutatókat, segédleteket állított össze, amelyek iránymutatásul szolgálhatnak az élelmiszerhulladékok mérséklése érdekében.

Kifejtette, az élelmiszeriparban is lesznek nemzeti bajnokaink, akik a világpiacon is helytállnak majd. Míg a 2014-2020-as támogatási időszakban az ágazat számára több mint 468 milliárd forintot ítéltek oda hazai és EU-s forrásból, a mostani (2021-2027-es) időszakban még ennél is nagyobb forrás áll rendelkezésre.

Csak a Vidékfejlesztési Programból 750 milliárd forintot különítettek el az élelmiszeripari fejlesztésekre.

Ennek célja a magasabb hozzáadott értékű termékek előállításának ösztönzése, melyre a külpiaci kereslet is magasabb, így a pályázati felhívásokban az innovációt, a fejlesztési komplexitást kiemelt szempontként veszik figyelembe – tette hozzá.