Keresik a férfiakat a dísznövénytermelők

Fotó: Czinege Melinda / Hajdú-Bihari Napló
A Covidos 2020 után nagyot nőtt a dísznövénytermelők árbevétele, de az ágazatban továbbra is munkaerőhiánnyal küzdenek, azon belül pedig azzal, hogy a nehéz fizikai munkára is döntően nők jelentkeznek.

Tavaly 1438 hektáron termeltek faiskolai növényeket, ami a dísznövény-termékcsoportok által használt terület 92,5 százalékát tette ki. A faiskolai növények termesztése szinte teljes egészében – 99,4 százalékban – szabadföldön történt, a fedett terület aránya mindössze 0,1 százalék volt. A dísznövénytermesztésre használt összes terület 3 százalékán vágott virág, vágott zöld, míg 4,5 százalékán cserepes és hagymás dísznövénytermesztést folytattak a gazdálkodók – áll az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) ágazati összefoglalójában.

A vágott virágok területének 46,4 százaléka fedett, fűthető, 47,9 százaléka szabadföldi, míg 5,7 százaléka fedett, fűtetlen terület volt. A cserepes növények termesztésére használt terület 6,7 százaléka volt szabadföldi, 88,1 százaléka fedett, fűthető, 5,2 százaléka pedig fedett, fűtetlen.

A díszkertészetek 16 százaléka kizárólag vágott virággal, 25,6 százaléka csak cserepes, kiültetésre szánt balkon- vagy hagymás növényekkel foglalkozott 2021-ben.

A dísznövénykertészetekben 2268 munkavállalót foglalkoztattak, 59 százalékukat teljes munkaidőben, 9 százalékukat pedig részmunkaidőben alkalmazták. Az alkalmi munkavállalók állománya meghaladta a 720 főt, ezen kívül még 61 fő dolgozott a kertészetekben segítő családtagként. Jellemző, hogy a dísznövényágazatban mikro- és kisvállalkozások, illetve kis családi gazdaságok működnek. A díszkertészetekben a munkafolyamatok szezonálisak és kézimunkaerő-igényesek, rendszerint nem szakképzett, hanem betanítható munkaerőt alkalmaznak. A munkavállalók nagy többsége nő, a nehéz fizikai munka ellenére alig lehet férfi munkaerőt találni, erre az ágazatra is jellemző a munkaerőhiány.

Az ágazatban kevés a többgenerációs kertészet, jellemzően egy lábon álló, első generációs családi vállalkozások vannak jelen. Ez nemzetközi szinten versenyhátrány jelent, mivel a holland kertészetek jellemzően többgenerációs díszkertészetek.

A dísznövénytermesztés rövid eltarthatósággal rendelkező, folyamatos gondozási igényű árualapot állít elő, a termelők számára pedig rendkívül fontos a likviditás, mivel az éves árbevétel közel 60-70 százalékát tavasszal, március és május között érik el.

A dísznövénytermesztés nettó árbevétele 2021-ben 14,8 milliárd forintot tett ki. Ebből a faiskolai növénytermesztés árbevétele 8,9 milliárd (60,3 százalék), a vágott virág és vágott zöld termékek árbevétele 1,5 milliárd (10,1 százalék), a cserepes, kiültetésre szánt és hagymás növényeké pedig 4,4 milliárd forint volt (29,5 százalék) volt.

A faiskolai tevékenység nettó árbevétele 2021-ben a megelőző évhez képest 18 százalékkal, a vágott virág és vágott zöld termékeké pedig 66 százalékkal emelkedett.

A cserepes, kiültetésre szánt balkon- és hagymás, rizómás növények nettó árbevétele 2020-ban 3,1 milliárd forintot volt, tavaly viszont közel 43 százalékkal nőtt, és elérte a 4,4 milliárd forintot. A vágott virág és vágott zöld termékek nettó árbevétele a megfigyelt 2021-es évben 1,5 milliárd forintot tett ki, ami a 2020-as évi 0,9 milliárd forinthoz viszonyítva több mint 66 százalékos növekedést jelentett, de még így is a kimagasló 2018-as évhez képest több mint 39 százalékkal maradt el.

A faiskolai termelésnél az egy hektárra jutó nettó árbevétel 6,2 millió forint volt 2021-ben, ami az előző évhez képest 15 százalékkal nőtt. A vágott virágok esetében az egy hektárra eső 31,7 millió forintos nettó árbevétel 43 százalékos emelkedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. A legmagasabb egy hektárra vetített nettó árbevétel 2021-ben a cserepes, kiültetésre szánt növények esetében mutatkozott, ahol a 63 millió forint 45 százalékos bővülésnek felelt meg.

A faiskolai termékek közül a fa-, bokor- és cserjefélék külkereskedelmi forgalma 36,5 százalékkal élénkült, exportértéke 35,7 százalékkal, importértéke 37,4 százalékkal bővült.

A szaldó ennél a termékcsoportnál pozitív, az egyenleg értéke 163 millió forinttal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

A kivitel értéke 2020-ban 2,967 milliárd, 2021-ben pedig 4,027 milliárd forintot ért el, míg az import 2020-ban 2,401 milliárd, 2021-ben pedig 3,298 milliárd forint volt. A friss vágott virág kivitele 452 millió forint exportárbevételt eredményezett, 150 százalékkal többet, mint 2020-ban, míg az 5,3 milliárd forintot elérő import értéke 55 százalékkal volt magasabb a 2020. évi szintnél.

A hazai dísznövényexport értéke 2021-ben Németországba 21, Romániába pedig 7 százalékkal haladta meg az előző évit. Az első öt legnagyobb exportpiacunk – Szlovákia (436 millió forint), Románia (235 millió forint), Németország (156 millió forint), Svájc (102 millió forint), Hollandia (72 millió forint) – együttes részesedése a dísznövénykivitelből 98,8 százalék volt. Az import 75,5 százaléka Hollandiából, 13,9 százaléka Németországból 4 százaléka pedig Lengyelországból érkezett tavaly.

A dísznövényágazatban az európai országok közül továbbra is Hollandiáé a vezető szerep, 2020-ban 32, 2021-ben pedig 34 százalékos részesedése volt a vizsgált országok között, míg Magyarország 0,6 százalékos részesedéssel volt jelen 2021-ben.