A tavaly augusztusi, 300-350 ezer tonnáról szóló termésbecsléshez képest is kevesebb, mindössze 280 ezer tonna alma termett Magyarországon – mondta a Világgazdaságnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Ebből a mennyiségből 200 ezer tonna ipari, 80 ezer tonna pedig étkezési alma. A KSH szerint tavaly egyébként 514,5 ezer tonna termett. A gyenge termés hátterében alapvetően időjárási anomáliák állnak, a tavalyi termésre nemcsak az elmúlt évi szárazság, hanem a 2021-es nyári és őszi aszály is hatott.

A meglehetősen alacsony, 200 ezer tonnás iparialma-mennyiség döntő hányadát, 172,5 ezer tonnát a hazai, almasűrítményt előállító léüzemek vásárolták fel, ebből 9,3 ezer tonna volt a biominősítésű alma. További 22 ezer tonnát szintén belföldi feldolgozók – pálinka-, szárító- és konzervüzemek – vettek át, és csupán 5 ezer tonna volt az ipari alma exportja. Ez azt jelenti, hogy

A léüzemek ebben a helyzetben, kapacitásaik jobb kihasználása érdekében kénytelenek voltak léalmát importálni, elsősorban Lengyelországból, nem haladva meg a 15 ezer tonnát. (Az eddig rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint 2022. szeptemberben és októberben 10,6 ezer tonna ipari importalma került Magyarországra.)

Apáti Ferenc szerint a vártnál jóval gyengébb étkezésialma-termés okai között szerepel, hogy az öntözetlen ültetvények az évszázados aszály miatt mennyiségileg is eleve gyenge termés hoztak, a gyümölcsméretek sok helyen elmaradtak a frisspiaci áru követelményeitől. Ezért

Tovább rontotta a helyzetet, hogy az aszály után, szeptemberben az extrém csapadékos időjárás miatt kiesett a szüreti napok fele, ezért a termés egy részét a termelők nem tudták időben leszedni, a túlérett, leromlott minőségű tételek pedig szintén a feldolgozóüzemekbe kerültek. Az ismert fajták közül például a Gála szüretének utolsó negyede veszett el, és az esőzések a Golden fajta jelentős mennyiségének minőségét is lerontották. A termelők már évek óta küzdenek azzal, hogy a munkaerőhiány miatt nem tudják a biológiailag optimális időben leszedni a termést, emiatt is sok alma minősül át ipari alapanyaggá.

A FruitVeB elnöke szerint mindezek alapján valószínűsíthető, hogy a szüret kezdete előtt a korábban prognosztizált 100-120 ezer tonna étkezési alma valóban megvolt a fákon, de a kedvezőtlen időjárási hatások és a munkaerőhiány miatt 20-40 ezer tonna, egyébként étkezési minőségű alma minősült át iparivá.

Az intenzív művelési rendszerű, öntözött, magas technológiai színvonalú ültetvényeken kielégítő vagy jó volt a termés, míg az extenzívebb, öntözetlen vagy korszerűtlen ültetvényeken többnyire gyenge termést szüreteltek. Ez az összefüggés már több éve tapasztalható – nyomatékosította Apáti Ferenc. Az almaárakon azonban nem látszanak meg a termelőiköltség-növekedések és a gyenge termés sem. Ez igaz volt már a szüret idején kialakult felvásárlási árakra is: szeptemberben 40 forint plusz áfa termelői léalmaárról, plusz bizonyos feltételek teljesülése esetén járó 2 forint felárról, az étkezésialma-piacon pedig a gála fajtánál 120 forintos nettó felvásárlási árról számolt be a FruitVeB. Az idei 6. héten a belföldi idared és jonagored almafajtát 260, illetve 275 forintos kilogrammonkénti áron kínálták a Budapesti Nagybani Piacon, ez pedig előbbinél az egy évvel korábbi árakhoz képest 1 százalékkal magasabb, illetve 2,5 százalékkal alacsonyabb volt – áll az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb piaci jelentésében. A szakmai szervezet már korábban is jelezte, hogy az almaárakat a kereslet és a kínálat egyensúlya alakítja, illetve azt is, hogy

Az Európai Unió legtöbb tagállamában a friss fogyasztásra kerülő alma csomagolóhelyi – vagyis még nem a bolti – ára most lényegesen magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Magyarországon azonban nincs így: az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága (DG Agri) által közzétett adatok szerint például tavaly januárban és februárban 253 forint volt az étkezési alma átlagára, míg idén 230, illetve 241 forint. Ezzel Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el: a február 10-i adatok szerint a legdrágább Franciaországban volt az alma, 483 forintnak megfelelő kilogrammonkénti árral, míg a legolcsóbb Lengyelországban, ahol 182 forint volt.

A szakmai szervezet szerint az idei évi termésre becslést kiadni még lehetetlen, noha a tavalyi gyenge termés után alapesetben jó vagy nagy termést lehetne várni, de a tavalyi aszály, a kifejezetten enyhe tél és a még előttünk álló, kiszámíthatatlan tavaszi időjárás sokat változtathat ezen. Jó jel a bőséges őszi és téli csapadék, ami némi védelmet adhat a tavaszi kisugárzásos fagyok ellen, egyben segítheti a gyümölcsfák tavaszi kihajtását, a virágzást és a terméskötődést.