Első felvonás: Szeptember
Az egyik megkerülhetetlen kora őszi feladat a virághagymák elültetése, ezt semmiképp sem szabad elodázni, hiszen csak így lesz elegendő idejük tavaszra előbújniuk. Tulajdonképpen nincs is ebben semmilyen különös furfang, ha követjük a virághagymák csomagolásán feltüntetett információkat, figyelemmel vagyunk a víz- és fényigényükre, akkor minden gördülékenyen fog menni!
Sokan nem veszik figyelembe, hogy a talaj minőségére is legalább annyi gondot kell fordítani, mint bármi másra a kertben. Sajnos nem elég csak műtrágyázni, hiszen a növények elég gyorsan felhasználják az így rendelkezésükre álló tápanyagokat, a talaj szerkezetét viszont nem érinti egy ilyen változás. Érdemes tehát az átfogó talajjavítást szem előtt tartani: szerves, érett trágyát használni, kerti komposztot vagy korhadt leveleket, ezekből az anyagokból készítik a mikroorganizmusok az értékes humuszt, ami hosszútávon is biztosítja a tápanyagellátást. Minél korábban megtesszük ezt, annál több ideje lesz a tápanyagoknak egyenletesen eloszlani a földben.
A harmadik klasszikusan kora őszi feladat az évelők visszavágása, mivel ilyenkorra ezek a növények elgyengülnek, száradásnak indulnak, ekkor célszerű őket szinte a földig visszavágni, hogy tavasszal újra szárba szökkenhessenek. Hasonló elv szerint az egynyáriak kiszedése is szeptemberi munka, a felszabadult helyre pedig ültethetünk újabb, akár kétnyári növényeket.
Ha pedig a megüresedett helyekre nem a szemnek, hanem a gyomornak kedves növényeket szeretnénk ültetni, akkor van pár olyan haszonnövény, amiknek a szeptember a tökéletes időzítés, ilyen például a sóska, retek, saláta, spenót, mák.
Félúton: Október
Ahogyan a természet is kezd nyugovóra térni, úgy októberre is már kevesebb teendő marad a kertben. Ha a korábbi hetekben letudtuk az érzékenyebb növények gondozását, ültetését, akkor a nagyobb feladtok közül már csak a fák és bokrok ültetése marad hátra. Ilyenkor a talaj hőfoka a napközbeni melegek miatt alkalmas arra, hogy a gyökerek kellőképpen kifejlődjenek – természetesen ebben az esetben is törekedjünk arra, hogy az altalaj laza legyen, illetve gazdag, tápanyagban dús helyre kerüljenek.
A meglévő fák és bokrok visszametszése is elengedhetetlen, főleg akkor, ha megbetegedett, sérül vagy elhalt ágakat látunk. Ha viszont a bokrok túlságosan tömöttnek hatnak, akkor elgondolkozhatunk a ritkításon, hiszen ez hosszútávon előnyére fog válni, mivel így a középső részek is elegendő fényt és levegőt kapnak majd. A gondozás előtt mindenképp tájékozódjunk arról, hogy melyik típusnak milyen konkrét igényei vannak!
Az utolsó simítások: November
Kertünk növényei ilyenkor már felkészülnek a télre, nyugalmi állapotba váltanak, a tápanyagfelvétel és a „légzésük” egyaránt lecsökken. Ilyenkor célszerű a fagyérzékeny fák védelmét támogatni, főleg a frissen kiültetett és a pár éves csemetéknek segíteni. A legérzékenyebb pontjuk kétségtelenül a gyökérnyak, amit a törzs „felkupacolásával” vagy bemeszeléssel tudunk a legegyszerűbben biztosítani, így megakadályozhatjuk, hogy a törzs szövetei – a hőmérséklet változás okozta kitágulás és összehúzódás miatt – roncsolódjanak.
A levelek összegyűjtése nemcsak esztétikai szempont, hanem a gombásodás féken tartása miatt is fontos lehet – ezt nemcsak a lombseprű rendszeres használatával, hanem késő őszi permetezéssel is megelőzhetjük. A fenntarthatóság jegyében a lehullott lombokat pedig komposztáljuk szakszerűen!
Ha mindezeken túl vagyunk, akkor már tényleg csak pár apró dolog marad hátra: víztelenítsük az öntözőrendszereket, nehogy kárt okozzon bennük a fagy. Végezetül gondoskodjunk a szűkös hónapokban a kertünk madarairól is, helyezzünk ki nekik etetőket, hogy aztán a természet újraindulásakor ők segítsenek nekünk a kártevők és rovarok megtizedelésében!
