Az idén is korán jött a tavasz, a szokatlan februári időjárásnak minden bizonnyal komoly hatása lesz a hazai gyümölcstermesztésre. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint a tavaszi fagyok elleni védekezés a művelési rendszer minden egyes elemének megfelelő, átgondolt alkalmazásával lehet sikeres. A gyümölcsfák jellemzően január végéig átesnek a mélynyugalmi időszakon, azonban ezt követően már csak az alacsony hőmérséklet tarja vissza a növényt a nedvkeringés megindulásától és a rügyfakadástól. Így az ebben az időszakban jelentkező felmelegedés elindítja a kényszernyugalomban lévő növény életciklusát. Nem okoz gondot, ha az enyhébb időjárás csupán pár napig tart, majd újra lehűlés következik, azonban a néhány hetes tartós meleg idő a növényt becsapja, kihajtásra kényszeríti. Sajnos az elmúlt évek tapasztalatai szerint a korai felmelegedést márciusban, áprilisban hirtelen betörő lehűlés szakíthatja meg, a késői fagyokra a virágrügyek, vegyesrügyek, virágzó gyümölcsfák rendkívül érzékenyek.
A hektikus tavaszi időjárással szinte mindegyik hazai termőhelyen számolni kell a következő években. A tavaszi fagyvédelem kérdése, megoldása, illetve a fagy nagyságától függően a károk mérséklése pedig alapvetően meghatározza az adott gyümölcsfaj termesztésének eredményességét.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint a művelési rendszer minden egyes elemének megfelelő, átgondolt alkalmazásával jelentősen mérsékelhető a tavaszi fagyok okozta kár, ide értve az ültetvények tervezését, létesítését és fenntartását is. A gyümölcsfajták kiválasztása során gondos tervezésre van szükség,
A gyümölcsültetvények tavaszi fagyvédelemének sikere a komplexitása miatt rendkívül összetett kérdés és többnyire az alkalmazható fagyvédelmi eljárások kombinációban való alkalmazásával számíthatunk megfelelő eredményességre. Az adott időszakban és fenológiai állapotban bekövetkező fagyos időszak nagysága és időtartama szabja meg a védekezés módszerét, az alkalmazott eljárást, eljárásokat, amelyeket akár egyidőben is alkalmazhatunk az eredményes védekezés maximalizálása érdekében.
Egy gyümölcsültetvény létrehozása költséges és hosszútávú befektetés, ami szakszerű döntéseket igényel. Ellenkező esetben a befektetés nem térül meg, veszteséges lesz. A hazai gyümölcstermesztésünk szabályrendszerének újragondolásánál az állami szerepvállalás elengedhetetlen a szakmaiság biztosításához és ellenőrzéséhez. Ezt a törekvést segíti a hamarosan megjelenő ültetvénytelepítési pályázat is. A cél ugyanis az, hogy a hazai lakosságot minden évben jó minőségű, megfelelő mennyiségű, egészséges, hazai gyümölccsel tudják ellátni a termelők, hogy minél kevesebb importra szoruljon az ország.
