Az elmúlt tíz év legnehezebb meggyszezonja jöhet

Forrás: FruitVeB
Az Érdi bőtermő betakarításával a múlt hétvégén kezdetét vette a hazai feldolgozóipari meggy szezonja.  A FruitVeB elemzése szerint méltánytalanul alacsony áron indult a szezon, a méretproblémák miatt pedig a termés jelentős része piacképtelen lesz, miközben időleges hiány is kialakulhat.

A betakarítás szempontjából közel egy hetes időeltérés van az ország különböző részei között: míg Dél-Dunántúlon, Pest és Bács-Kiskun megyében néhány napon belül be is fejeződik az Érdi bőtermő betakarítása, addig az északi és észak-keleti termőtájakon komolyabb mennyiségekkel most kezdődik – írja honlapján a FruitVeB. Az Érdi bőtermő a hazai meggytermés 20-25 százalékát adja, így – a betakarítható mennyiségek alapján – jelenleg körülbelül a szezon 10-15 százaléka lehet mögöttünk.

Aszály: gyenge termés, súlyos méretproblémák

A szakmaközi szervezet mintegy három hete készített termésprognózisában úgy értékelte a helyzetet, hogy a várható hazai termés a csapadékviszonyok és az ezáltal meghatározott gyümölcsméretek függvénye, ami nagy bizonytalansággal terhelt, így csak széles intervallumban becsülhető, vagyis rosszabb esetben az elmúlt három év átlagának megfelelő 60 ezer tonna magasságában állhat meg a termés, jobb esetben ennél akár 20-30 százalékkal is magasabb lehet. A szezon első hete után egyre inkább úgy tűnik, hogy ezek közül a pesszimista véglet, vagy akár annál rosszabb szcenárió valósul meg.

Az ok a jelentős csapadékhiányban rejlik,

az ország nagy részén most már szinte soha nem látott méreteket ölt és károkat okoz az aszály.

Míg Nyugat- és Dél-Dunántúlon a 2-3 héttel ezelőtti esőzések okán megfelelő a csapadékellátottság, addig a Dunától keletre tetemes csapadékhiány uralkodik. Tekintettel arra, hogy a jó vagy elfogadható csapadékellátottságú területekhez mindössze a meggy termőterületeink negyede tartozik az ország meggyültetvényeinek háromnegyedét (az északi, észak-keleti és középső országrészben) jelentős aszály sújtja. A relatíve száraz ősz és tél miatt a talaj mélyebb vízkészletei is kimerültek.

Ráadásul a kilátások a következő egy hétben is rosszak, mondhatni katasztrofálisak. A gyümölcs növekedése ilyen időjárási viszonyok mellett leáll, szélsőséges esetben a meggy – szakzsargonnal élve – rásül a fára.

Jelenleg az látszik, hogy az Érdi bőtermő esetében a gyümölcsméretek többségében elérik a feldolgozóipar által elvárt 18 milliméteres átmérőt (bár a keleti országrészben itt is vannak részleges méretgondok), ami elsősorban azzal van összefüggésben, hogy e fajtánál a tavaszi fagykárok miatt relatíve gyenge a termésterhelés, így a fák rossz csapadékellátottság mellett is kinevelték az elfogadható gyümölcsméretet.

Ezzel szemben a magyar meggytermés körülbelül 60-70 százalékát adó és a meggybefőtt-gyártás alapját képező fürtös meggyeknél (Debreceni bőtermő, Újfehértói fürtös, Kántorjánosi, Petri, Éva) ketté szakad az ország: a Dunántúl nagyobb részén várhatóan megfelelőek lesznek a gyümölcsméretek, míg a

Dunától keletre, vagyis a termőterület háromnegyedén jelenleg elégtelen, 12-15 milliméter a jellemző gyümölcsméret.

Szintén megfelelő gyümölcsméreteket tapasztalunk az öntözött ültetvényekben, azonban komoly hátrány, hogy a meggyültetvényeknek mindössze 10-15 százaléka öntözött.

Erősen lefelé korrigált prognózis

A FruitVeB a rendkívül kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a korábbi prognózis alsó határára, 60 ezer tonna körüli módosítja a prognózisát azzal, hogy a fán lévő abszolút mennyiségnél sokkal nagyobb kérdés, hogy ebből mennyi fogja elérni a feldolgozóipar által megkövetelt 18 milliméteres méretet, vagyis mennyi lesz a piacon megjelenő árualap. Minden, a meggy várható méretére vonatkozó prognózis nagy bizonytalansággal terhelt, de jelenlegi becslésünk (ami a következő egy heti kedvezőtlen időjárást is figyelembe veszi) az, hogy a hűtő- és konzervipar potenciális alapanyag-bázisát adó Érdi bőtermő és fürtös meggyfajták együttes termésének 20-40 százaléka nem fogja elérni a betakarításig a 18 mm-es méretet, így mind feldolgozóipari, mind frisspiaci felhasználásra alkalmatlan lesz. Az „apró” meggyet a rossz lékihozatal miatt a léipar sem tudja hasznosítani, ráadásul a léiparunk felvevő kapacitása mindössze nyolcezer tonna. Ekkora mennyiséggel és az apró meggy minőségével várhatóan a pálinkaipar sem tud mit kezdeni. Ez azt jelenti, hogy

hozzávetőlegesen 10-16 ezer tonna meggy kiesik a piacról, értékesíthetetlenné válik.

Így nem zárható ki, hogy a főszezonban (a július 0-15. közötti időszakban) minőségi meggyből hiány fog fellépni a piacon, illetve elképzelhető, hogy majd további negatív korrekció válik szükségessé a termésprognózisban.

Méltánytalan árak

A szezon első hetében a meggy ára meglehetősen kedvezőtlenül, a várakozások alatt alakult. A június 7-ei helyzetértékelésükben arról számoltak be, hogy a magyar meggytermelők minimális árelvárása nettó 280-300 forint/kilogramm. (A FruitVeB mint szakmaközi szervezet által kommunikált ezen árakról a feldolgozók nem alkottak hivatalos véleményt, illetve nem fogalmaztak meg maguk oldaláról árelvárásokat). A termelők elvárásával szemben a nettó 250 forint körüli nyitó árak (belföldi feldolgozóba beszállított, I. osztályú, hűtő-és konzervipari alapanyag meggyre vetítve) néhány nap elteltével 220 forintra estek vissza. Mindez azzal lehet összefüggésben, hogy a szezon elindulása ellenére – a hazai körülbelül 60 millió üveges meggybefőtt-gyártással szemben – eddig mindössze 5-6 millió üvegre történtek kötések, ami a piac rendkívüli óvatosságára utal, illetve tovább fokozza az eleve meglévő bizonytalanságot. Továbbá szerepet játszott az árzuhanásban – meglepő és elkeserítő módon az is –, hogy ezek az első meggybefőtt-kötések mintegy 20 százalékkal alacsonyabb árszinten történtek, mint a hazai konzervgyárak kiajánlott árai.

Úgy tűnik, idén is érvényesülni látszik a néhány nagy német vevő erőfölénye,

melyek a magyar meggytermelők és konzervgyárak érdekeit és elvárásait jórészt figyelmen kívül hagyják. A hazai feldolgozók a kiajánlott áraikban próbálták figyelembe venni a termelés és a feldolgozás költségnövekedését és fokozódó kockázatát, de mintha szinte semmit nem tudtak volna érvényesíteni ebből a néhány nagy német vevővel szemben.

Ennek eredőjeként eddig mind a késztermék, mind az alapanyag árában méltánytalan árak alakultak ki. Amennyiben nagyobb tételekre irányuló befőtt-kötések is ezen az áron történnek a következő napokban, az elméletileg nehezen fogja kiengedni a konzervipari meggy nettó termelői árát a 200 forint/kilogramm körüli árszintről, amivel a termelők járnak rosszul. Ellenben valószínűsíthető, hogy a július 5-15. közé prognosztizálható, a minőségi (18+ méretű) meggyben kialakuló hiány egy árversenyt indít be a minőségi meggyért, felfelé húzva a termelői árakat, aminek pedig – az alapanyag és a befőtt árának satujában – a hazai konzervgyárak és hűtőipari üzemek lesznek a kárvallottjai.

Exportpiacainkon a hazai piaci áraknál magasabbak az árak, amelyek párosulnak egy szigorúbb minőségi igénnyel, valamint csak jelentős fuvarköltséggel terhelten juttatható el az üzemekbe a meggy. A kockázatokat és a költségeket figyelembe véve a hazai exportőrök a nettó 220-280 forint/kilogramm közötti ártartományban vásárolnak meggyet export célra hazai berakó paritáson.

Elkeseredett termelők

Összegezve megállapítható, hogy az elmúlt évtized talán legnehezebb meggyszezonja elé nézünk. Az óriási aszály miatt várhatóan a meggytermésünk több tíz százaléka méret alatti marad, amivel értékesíthetetlenné válik, tetemes terméskieséseket és gazdasági károkat okozva termelők sokaságának. Az árviszonyok sem alakulnak kedvezően, a jelenlegi kilátások alapján vagy a termelők vagy a feldolgozók számukra kedvezőtlen árszintet fognak realizálni, vagyis a termékpálya valamely magyar szereplője veszteségeket szenved el. Megoldást az jelenthet, ha a meggybefőtt-kötések az eddig kialakulóban lévőnél jóval magasabb árszinten fognak bekövetkezni, amivel minden piaci szereplő életben tud maradni.