A termelő 120-130 forintot, a kereskedő 245-550 forintot kap az étkezési almáért

Lassan véget ér az alma betakarítása, és általánosságban megállapítható, hogy az idei évben, a korábbi éveknél kisebb méretű almák kerülnek szüretelésre. Általános megfigyelés még, hogy idén lassú volt érési folyamat, és néhány fajtánál a kedvezőtlen időjárásnak köszönhetően vastagabb héjszerkezet alakult ki – tájékoztatta az Agrolapot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alma munkacsoportja.

Az érés folyamatában színeződési nehézségek is tapasztalhatók voltak, amihez nagyban hozzájárult az utóbbi hetekben bekövetkezett éjszakai lehűlés. A Gala fajtakör betakarítása befejeződött, viszonylag kedvező áron, 120-130 forinton indult az értékesítése, ami a betakarítás és a lengyel alma későbbi megjelenésére 80-100 forint körül állt be. Az alma jelenlegi kiskereskedelmi ára 245-550 forint között ingadozik fajtától és kereskedelmi egységtől függően.

A Golden típusú almák betakarítása szeptember 10-15 körül kezdődött a Jonagold fajtakör és az Idared almafajtákat, pedig október elejétől kezdték szedni.

A gazdáknak egy kis félelmük volt a tekintetben, hogy ha az időjárás úgy alakul a különböző fajták között összeérés is előfordulhat. Ami be is igazolódott, ez pedig nagy nehézséget is jelent, mert a mezőgazdaság és ezen belül a kertészet ez évben, még a korábbinál is súlyosabb munkaerőhiánnyal szembesült.

A NAK alma munkacsoportjának információja alapján az ipari alma ára 25-28 forint között változik, az ipari bio almája 35-37 forint között ingadozik. Ez jelenleg magasabb, mint a lengyel ipari alma ára, amit a Döhler Lengyelországban 16 forinttal indított korábban, ami ellen az ottani gazdák tüntetéssel tiltakoztak.

Az elmúlt éveket tekintve, ebben az évben az almából közepes termés és minőség várható, ami a NAK alma munkacsoportjának reményein szerint egy konszolidált értékesítésre ad lehetőséget.

Összességében elmondható, hogy idén a gyengébb termésmennyiségek, valamennyi termesztett gyümölcsfaj esetében a tavaszi időszakban bekövetkezett fagyos időszakok következménye. A fagy többségében szállított fagy formájában érkezett ez idő alatt, 15-18 nap időtartamban és 10-12 órás alkalmankénti intenzitással.

Volt fagy is, de nem jelentős

Az idei évben az almástermésűeknél kevésbé volt tapasztalható fagykár. Ahol viszont előfordult, mint például Zala megyében és a Duna- Tisza közepén, ott közel 80 százalék körüli volt a kár mértéke. Mindeközben Szabolcs-Szatmár Bereg megyét, lényegében a komolyabb kárt okozó fagyok teljesen elkerülték

Az alma virágzásának idején, a múlt évi kis termés után, bő virágzás volt tapasztalható, ami kedvező terméskilátásokra adott okot. Sajnos az április végi, májusi hűvös, fényszegény időjárás, a bő virágzás ellenére is csak közepes termést eredményezett, azon keresztül, hogy megfáztak a virágok és így hiányos termékenyülést okozott. Ebben az időszakban a rendkívül fontos sejtosztódás gátolt volt, és ezt az időszakot követő hőség, azaz a légköri aszály akadályozta a termések növekedését. A hőség időszakban az asszimilációs folyamatok gátolva voltak, mert a növényeknél elsősorban a túlélés érdekében a légzés funkció került túlsúlyba a termés növekedéssel szemben.

A kedvezőtlen májusi időjárás következtében erős varasodás érte az állományt és a hideg időjárás miatt a védekezés sem volt kellően hatékony. Így mostanra kimondható, hogy a teljes magyar almatermés kisebb nagyobb mértékben varasodással fertőzött. A tenyészidőszakban tapasztalt, szélsőséges időjárás eredményeként jelenleg, mintegy 10 nap csúszással van az alma betakarítása.

A kora tavaszi és a nyári időjárás eredményeként a termésbecslés alapján, egy több éves átlagos 500 ezer tonna körüli almatermés várható Magyarországon az idei évben. A termésmegoszlás alapján ebből 120-140 ezer tonna az étkezési minőség, ami főleg az öntözött, korszerű ültetvényekről kerül betakarításra, a fennmaradó körülbelül 360-380 ezer tonna körüli termésmennyiség pedig ipari feldolgozásra kerül.

Óriási a gyümölcstermékek külkereskedelmi egyenlegromlása

A jelenlegi tudáshiány miatt európai szinten alacsonyak a termésátlagaink és rendkívül volatilis az egyes évek terméskínálata. Az elmúlt húsz évben a rossz termőhelyre telepített, nem megfelelő fajtaválasztással és technológiával művelt gyümölcsültetvényekre kifizetett telepítési támogatások is egyfajta veszteségként értékelhetők – mutatott rá a NAK alma munkacsoportja.

Meglátásuk szerint, a kiegyenlített és magasabb szintű árukínálat a hazai fogyasztói árak stabilizálása és a fogyasztásbővülés mellett lehetőséget teremtene az időközben elveszett külpiacaink visszaszerzésére is.

Sajnálatos módon az utóbbi hat évben közel 100 ezer tonnás pozitív külkereskedelmi egyenlegről 144 ezer tonnás negatívum alakult ki, azaz mára a teljes gyümölcságazat nettó importőrré vált és 46 milliárd forint passzívumot mutat.

Tekintettel arra, hogy a gyümölcsök és gyümölcskészítmények iránt világszinten emelkedik a kereslet és emelkednek az árak, a szükséges termékkínálattal a kereskedelmi egyenleg tíz éven belül pozitívra fordítható. Ez a jelenlegi bevételek akár 100 milliárd forinttal történő emelkedését is eredményezhetné.