Nőtt a dióterület, de hatékonyabbá kellene tenni a termesztést

Fotó: Lévai Zsolt / NAK
Indul a diószezon, és bár az elmúlt években jelentősen nőtt a hazai ültetvényterület, a magyar héjas gyümölcs az exportpiacokról egyre inkább kiszorul. Ezen a termesztéstechnológia korszerűsítésével lehetne változtatni, jelenleg ugyanis csupán a terület kevesebb mint harmadán folyik hatékony termelés.

Magyarországon jelenleg mintegy 9200 hektáron termesztenek diót, ami a korábbi évek termőterületénél másfélszer nagyobb – írja közleményében a A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet. A legnagyobb területen Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy vármegyékben termelnek diót. A szakmai szervezetek szerint még mindig nagyon sok az elhanyagolt, a termesztéstechnológiát tekintve alacsony színvonalú dióültetvény, és a jól művelt, valamelyest intenzívebb ültetvények nagysága a háromezer hektárt sem éri el – idézte a közleményt a Világgazdaság.

Az éves megtermelt mennyiség 6450 tonnára tehető, ami jelentősen növelhető lenne a termesztéstechnológia fejlesztésével, az intenzív, öntözött, korszerű, nagy termőképességű ültetvények arányának növelésével. Piaci kereslet ugyanis van a hazai jó minőségű dióra, az exportpiacokon azonban veszített jelentőségéből:

  • a chilei,
  • az ausztrál,
  • a francia és
  • a kínai dió

térnyerése miatt fokozatosan kiszorul a kínálatból. Exportpozíciónk javításához rövid időn belül növelni kellene az üzemi termésátlagokat. A termesztés hatékonyságának növelése érdekében elengedhetetlen a termesztéstechnológia fejlesztése, a művelési rendszer korszerűsítése, elsősorban jobban kezelhető, termőrészekkel végig berakodott koronaforma kialakítása, mellyel a növényvédelem problémái is – az egyébként jellemző sűrű koronában – problémamentesen megoldhatóak lennének.

A fejlesztések végrehajtását az ágazat számára elérhető támogatások segíthetik.

A szeptemberben megnyílt ültetvénytelepítési támogatás mellett a 2025 januárjában induló új Agrár-Környezetgazdálkodási (AKG) konstrukció is ösztönözheti a hazai dióültetvények megújulását.

Az adventi időszak jelenti az igazi szezont, ilyenkor jelentősen megnő a dió iránti kereslet a hazai fogyasztók körében, miután a dió az ünnepi desszertek egyik kedvelt alapanyaga. A gasztronómia keresi a diót: hidegen sajtolt olaja passzol salátákhoz, levesekhez, mártásokhoz, de gyorsan megavasodhat, így ajánlatos hamar elfogyasztani. A cukorszirupban eltett zöld dió akár érett sajtokhoz, májpástétomokhoz is jól passzol. Legismertebb formája mégis az aromás, különlegesen ízletes zöld dió lekvár, amely vérnyomáscsökkentő hatású. A legtöbb áruházláncban a dióbél mellett héjas dióval is találkozhatnak a fogyasztók, emellett ma már darált formában, 100-200 grammos csomagolásban is megtalálható a dió a boltok polcain.

A diót, mint vitaminforrást is érdemes fogyasztani, a héjas gyümölcs számos vitamint tartalmaz, fontos A-, B1-, B2-, B3-, B6-, C- és E-vitaminforrás. A dióbélben sok a magnézium, cink, kálium, kalcium, folsav, fluor, réz, vas, valamint a mangán és a réz. Rostforrásként sem elhanyagolható élelmiszer, így az egészséges emésztés érdekében is sokat tehetünk fogyasztásával.

A többszörösen telítetlen zsírok, így az omega-3-zsírsavak – az alfa-linolénsav – és az arginin-tartalma végett kedvező hatásúak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, hozzájárulnak az erek állapotának javulásához. Támogatja továbbá az agyműködést, növeli a koncentrálóképességet.
Mind a nyolc esszenciális aminosavat tartalmazza, az emberi szervezet számára kedvező összetételben. A dióbélen kívül a növény különböző részei is hasznosíthatók, a népi gyógyászatban nagy hagyományai vannak például a diófalevél, vagy a dióhéj felhasználásának is.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink