Kedvező évet zárhattak a kukoricatermelők

Az idei év kifejezetten kedvezően alakult a kukoricatermesztők számára. A kifogástalan időjárás a betakarítást segítette, a gazdák a szokásosnál hetekkel korábban végezhettek a munkával. Külön öröm az is, hogy a szinte egyáltalán nem kellett a szárítókat beindítani. A learatott kukorica mennyisége és a minősége is kimagasló lett idén.

 

Tolna megye az ország egyik legkisebb megyéje, kukorica termőterülete viszont jelentős, országosan az ötödik helyet foglalja el a jelenlegi 64 ezer hektárral. Elmondható viszont, hogy 10 éve ettől sokkal magasabb volt a termőterület, amikor a 100 ezer hektárt is elérte. „Az azóta tapasztalt csökkenés véleményem szerint betudható a hektikus időjárásnak és az egyre forróbb, illetve csapadékszegényebb nyaraknak, ami arra ösztönzi a termelőket, hogy a vízigényes kukorica helyett más, például olajos és ipari növényeket, lucernát vagy ültetvényeket részesítsék előnyben a jövedelembiztonság elérése érdekében” – tájékoztatta a NAKlapot Vendégh Edit, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke.
Júniusban még úgy tűnt, hogy a kukoricatermés rekord lehet idén a megyében, végül az augusztusi nagy kánikula és a csapadékhiány valamicskét rontott az addig nagyon szépen fejlődött állományokon. A táblákon a növények egyik hétről a másikra megszáradtak. „Ennek tudható be, hogy rendkívül korán, már szeptember elején megkezdődhetett a kukorica betakarítása, és október vége előtt pedig be is fejeződött. Ami szintén az idei év különlegessége, hogy szeptember végén, október elejére már annyira leadta a vizet a kukorica, hogy szinte nem volt szükséges a termény szárítása. A gazdáknak sok esetben elég volt csupán a rostán átjáratni a terményt, utána mehetett egyenesen a tárolókba” – foglalta össze a tapasztalatokat a szakember.
A hozamokat vizsgálva kiderült: rendkívül változó eredmények születtek, hektáronként 5-14 tonna is előfordult termőhelytől és a talaj adottságától függően. A megyei átlag az aszályos időjárás ellenére is jó lett, 9,3 tonna hektáronként, mely a legmagasabb terméseredménynek számít országosan. Az elmúlt öt évben három alkalommal volt hasonlóan magas a terméseredmény, tehát az idei a jó eredmények közé sorolható.
A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt alig lehet hajózni, ennek megfelelően a kereskedők sincsenek egyszerű helyzetben, mert nagy kockázatot jelent ilyen bizonytalan szállítási körülmények között leszerződni. Mindezek negatívan hatnak az árakra. Jelentősebb árumozgás jelenleg nem tapasztalható, valódi kereslet inkább belföldön mutatkozik.

Az országos 898 ezer hektárnyi kukorica vetésterület több mint tizede, mintegy 93 ezer hektár található Hajdú-Bihar megyében, ahol a kukorica termesztésére az időjárás idén általánosságban kedvező volt. „A megye azonban korántsem egységes a kukorica termésének szempontjából” – mondta el Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnöke. A megyében a kedvezőtlen adottságú területeken 3-4 tonna/hektár termésátlagtól egészen a 13 tonna átlagos hozamig előfordulnak adatok. Az átlagtermés 7,85 tonna hektáronként, mely jónak, de nem kimagaslónak számít a megyében – húzta alá a szakember. A termésátlag megyén belül nagy szórást mutat az egyes termőtájak között. A bihari részről mondható el, hogy ott kimagaslóan jó eredményeket adó területek is voltak az előző évekhez képest. A meleg nyár és kora ősz okán a kukorica betakarítása több növényhez hasonlóan a megyében is 2-3 héttel hamarabb kezdődött.
A tapasztalatok szerint a levágott kukoricák a kedvező termőterületeken 14-16 százalék víztartalommal kerültek betakarításra, ami azt jelenti, hogy szárításra jórészt nem volt szükség egyáltalán. Volt, ahol még túl száraz is volt a kukorica, a 12-13 százalékos szemnedvesség kissé nagyobb arányú szemtöréssel járt. A learatott kukorica minősége jó, a száraz időjárás miatt gombabetegségek nem támadták meg a csöveket, nem tartalmaznak toxinokat. A víztartalom alacsony mértéke miatt csak tisztító átfújásra volt szükség általában – tette hozzá Szólláth Tibor. A kukorica átvételi ára tonnánként 43.000-44.000 forint, de a gazdák a megyében is szeretnének 50.000 forintot kapni terményeikért, de a közeljövőbeli árajánlatok nem mutatnak emelkedést.