Országosan 2021-ben csaknem 1,3 millió hektáron foglalkoztak kalászos növények termesztésével. A nyári betakarítású gabonák kiterjedése 4,4 százalékkal csökkent, összes termése (7,4 millió tonna) viszont 5,2 százalékkal nőtt az előző évihez képest. A magtermés 28 százalékát Bács-Kiskun, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében gyűjtötték be. A búza, az árpa és a tritikálé termésátlaga rekordot ért el.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint búzából a 2020. évinél 4,9 százalékkal kisebb területről 3,8 százalékkal nagyobb termést arattak. Hat megyében az előző évit meghaladó területen több búza termett, további 6 helyütt területének zsugorodása dacára nőtt a hozam. Egyedül Vas megyében csökkent a learatott mennyiség a nagyobb borítottság ellenére. A legtöbb búzát Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében termesztették. A búza termésátlaga Békés, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Vas, Zala, valamint a dél-dunántúli megyékben meghaladta a hektáronkénti 6,0 tonnát.
Árpából Vas és Zala kivételével minden megyében többet arattak a 2019. évinél. 7 megyében területének csökkenésével szemben nőtt a betakarított szemtermés mennyisége. A legtöbb árpát Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyében gyűjtötték be, termésátlaga Hajdú-Bihar, Fejér és Tolna megyében felülmúlta a hektáronkénti 7,0 tonnát.
Tritikáléval Pesten kívül csak néhány dunántúli megyében foglalkoztak az előző évinél nagyobb szántóterületen, terméseredménye Bács-Kiskun, Nógrád, Pest és a közép-dunántúli megyékben haladta meg a 2019. évit. A tritikálé termésátlaga Fejér mellett az ország egyes déli, délnyugati és néhány keleti határ menti megyéiben elérte a hektáronkénti 5,0 tonnát.
A hazai rozstermés 53 százalékát Bács-Kiskun, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg, a legtöbb zabot pedig Jász-Nagykun-Szolnok, Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében aratták. Az előbbi kalászos esetében a termésátlag alapján felállított megyei rangsorban Békés (5,1 tonna/hektár), az utóbbinál Tolna (3,9 tonna/hektár) állt az élen.
Magyarországon 2021. június 1-jén tyúkból többet, szarvasmarhából majdnem ugyanannyit, sertésből és juhból kevesebbet tartottak az egy évvel korábbinál.
A szarvasmarha-állomány (931,6 ezer) és a teljes létszám 45%-át kitevő tehenek száma alig változott (‒0,2, illetve +0,2%-kal) 2020. június 1-jéhez képest. A szarvasmarhák 13%-a Hajdú-Bihar, 9,6%-a Pest, 8,2%-a Bács-Kiskun megyében található. A legkevesebb szarvasmarhát, külön-külön az országos állomány legfeljebb 2,8%-át Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád és Tolna megyében tartották.
A sertések száma (2,9 millió) 1,1, az összes egyed 5,8%-át adó anyakocáké 1,4%-kal mérséklődött. A sertések több mint fele Baranyában, valamint az Alföld középső és keleti részén: Bács-Kiskun, Békés, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében összpontosult. A legtöbb anyakoca Hajdú-Bihar megyében található.
A juhok száma (958,3 ezer) 3,6, az állomány több mint háromnegyedét kitevő anyajuhoké ennél nagyobb mértékben, 5,0%-kal fogyott. A juhok közel felét három alföldi megyében: Bács-Kiskunban, Hajdú-Biharban és Szabolcs-Szatmár-Beregben gondozták. A legkevesebb juh Komárom-Esztergom és Somogy mellett a nyugat-dunántúli megyékben található.
A tyúkok száma (33,4 millió) 7,6%-kal gyarapodott, az állomány mintegy egynegyedét képviselő tojóké viszont 4,5%-kal fogyott 2020. június 1-jéhez képest. A tyúkállomány nagysága alapján felállított megyei rangsorban Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, valamint Hajdú-Bihar megye állt az élen, a tojók száma szerint Bács-Kiskun, Vas és Komárom-Esztergom megye az első három helyezett. A létszám Nógrád, Somogy és Tolna megyében volt a legalacsonyabb, ahol egyenként a hazai tyúk- és tojóállomány legfeljebb 0,7%-át tartották.
2020-tól az állatállomány a gazdaságküszöböt elérő adatszolgáltatók adatait tartalmazza. Az adatok 2020-tól a tartás helyére vonatkoznak, azaz arra a megyére, ahol az állatokat ténylegesen elhelyezték. A módszertani változások miatt a 2020. június 1-jei tartás helye szerinti területi adatok a korábbi évek adataival nem összehasonlíthatók.
