Emelkedő pályára került a magyar agrárium, optimistább jövőkép kezd kibontakozni – ezt tükrözi az MBH Bank agrár és élelmiszeripari üzletágának felmérése, amelynek alapján az MBH AgrárTrend Indexet számítják. A negyedévente közölt mutató az első negyedéves 29,8 pontról 31 pontra kúszott föl, ez gyakorlatilag az orosz–ukrán háború kitörése előtti érték. Hollósi Dávid, az agrárüzletág ügyvezető igazgatója szerint ez is jelzi az élelmiszer-gazdaság alkalmazkodását, ami a háború előtt, a koronavírus-járvány idején is jellemző volt. „Valóban emelkedő pályán vagyunk, de ne felejtsük el, hogy az indexben érzelmi hatások is megjelennek” – mondta arra utalva, hogy a gazdálkodók hangulata a tavalyi aszályos év után a növénytermesztőknél és az állattenyésztőknél is optimistára fordult. Az egyensúlyi érték ugyanakkor még mindig odébb van, ezt az állapotot a 35 pont tükrözné – tette hozzá a Világgazdaság beszámolója szerint.
A tejtermelésben a felvásárlási árak csökkenését kompenzálja a költségek mérséklődése.Fotó: ShutterstockAz infláció és a magas kamatok ugyanakkor még mindig korlátozzák a gazdálkodókat. Ebben a helyzetben a kamattámogatott hitelek nyújtanak segítséget, de a várakozások szerint jövő év első felére a piaci alapú finanszírozás költségei is mérséklődhetnek, addigra pedig kiírják a Vidékfejlesztési Program pályázatait. A mintegy 3000 milliárd forintos támogatási program a bankok közreműködésével jelentős korszerűsítési hullámot indíthat el a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is.
Termékpályánként vizsgálva a helyzetet, a gabona, az olajos mag és a fehérjenövények termelőinél a tavalyi pánik után némi megnyugvás látszik, idén eddig bőséges csapadék hullott, és az őszi vetésű növények jó termésátlagokat produkáltak. Igaz, hogy az alacsonyabb hektolitersúlyok miatt még ez is elmaradt kissé a várttól, és a minőség is gyengébb. A lényeg azonban a gazdaságosság: Hollósi Dávid szerint
valahol a 7 tonnás hektáronkénti átlagtermésnél lehet meghúzni a jövedelmezőség határát, ami az átlag fölötti, de azért sok helyen meg tudták ugrani. Akik viszont ez alatt termeltek, azok idén veszteséget kénytelenek elkönyvelni.
Közben a tavaszi vetésű növények is jól fejlődnek, így minden remény megvan arra, hogy a kukorica- és a napraforgótermés is jó legyen.
Az értékesítési árakkal már nem lehetnek elégedettek a termelők. Nem is a nominális értékekkel van baj, hanem a termelési költségek lettek nagyon magasak. Bár visszakorrigáltak ugyan az elmúlt hónapokban, de nem annyira, hogy átlagos terméssel eredményt lehessen produkálni. Hollósi Dávid elképzelhetőnek tartja, hogy a 60-70 ezer forintos árak még emelkednek, de – az előző szezon tapasztalataiból is kiindulva – azt tanácsolja a termelőknek, hogy ne spekuláljanak a gabonával, inkább osszák meg az értékesítést.
Az MBH Bank szakértőinek várakozásai szerint a szántóföldi növénytermesztés jövedelmezősége jelentősen vissza fog esni. Előtérbe kerül a méretgazdaságosság és a hatékonyság. „Hiszünk a szántóföldi növénytermesztésben” – nyomatékosította, hozzátéve, hogy az várakozásaik szerint üzemméretek nőni fognak, és koncentrálódni fog a termelés.
Az állattenyésztési ágazatokban relatíve jó árak alakultak ki, igaz, a tej felvásárlási ára idén már nagyobb mértékben visszakorrigált, de közben a költségek is csökkentek. A takarmányárak csökkenése mellett az energiaköltségek is mérséklődtek,
A sertéságazatban most pozitívak az állattartók kilátásai. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy az árak a következő hónapokban nem fordulnak, ezért most ez az időszak arra is alkalmas, hogy az ínségesebb időszakokra tartalékot képezzenek a sertéstartók.
A legoptimistábbak a baromfitartók. Ez az ágazat integráltságának is köszönhető, illetve annak, hogy nagyon perspektivikus termék, gyakorlatilag a 21. század népélelmezési cikkének tekinthető – mondta az ügyvezető igazgató.
A kertészeket, illetve a szőlő- és bortermelőket idén nem sújtották időjárási katasztrófák. A bank szekértői szerint ezekben az ágazatokban az energia-, illetve a munkaerő-függőséget is csökkenteni kell.
A magyar agrárium, az élelmiszeripar és a kiskereskedelem is alkalmazkodott az árstopokhoz, volt átmeneti áruhiány, de alapvetően minden termék elérhető volt – értékelte az augusztus 1-jével megszűnt maximált áras rendszert Héjja Csaba, a bank agrárüzletágának szenior elemzője. Az élelmiszeripar által kibocsátott mennyiség ugyanakkor csökkent, egyedül az étolajgyártók tudtak volumennövekedést elérni, a sertéshús-előállítók és a malmok viszont jelentős csökkenést szenvedtek el. Ebben szerinte közrejátszott az import és az is, hogy elfogyott az emberek pénze. Az ársapkás termékek forgalma alapján számolva az árstop 100-120 milliárd forintot hagyott a fogyasztók zsebében, ami a magyar élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom 2-4 százaléka.
Ha az árstop volt a nullára fékezés, akkor az árfigyelő a motorfék
– érzékeltette, hogy utóbbinak is van élelmiszer-inflációt fékező hatása. Mint mondta, az első negyedévben már csupán 5 százalékos mértékű volt az élelmiszerek drágulása, a második negyedévben pedig mérséklődtek az árak, így már december előtt egy számjegyűre mérséklődhet az élelmiszer-infláció.
Sötétebb képet lát a MOSZ
A még zajló betakarítás közepette egyre rosszabb feltételekről számolt be a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). A munkákat az eső hátráltatja, a viharokhoz társuló szél által lefektetett növényeket a gépek nehezebben tudják learatni. A termelőknek költségnövekedéssel és a minőség romlásával kell szembenézni – írják.
Az érdekképviselet a jelenlegi helyzet a pesszimista várakozásokhoz képest is aggasztóbb. Ma már látszik, hogy közepes hozammal kell kiegyezni a kalászos terményeknél. A múlt évi aszály pusztítása után ez önmagában nem lenne feltétlenül kedvezőtlen, ugyanakkor a terményt napjainkban még veszteséggel sem lehet eladni.
Az Ukrajnából behozott gabona agyonnyomta a hazai piacot. A magyarországi importtilalom még él, a gabonaalku összeomlásával és a tengeri szállítás ellehetetlenülésével a részben Magyarországon átvezető európai közúti és vasúti tranzitútvonalak ismételten előtérbe kerülhetnek. FGélő, hogy az ukrán termények a hazai feszültségek levezetést szolgáló export lehetőségét még inkább ellehetetlenítik.
Jelenleg a feldolgozói, termelői raktárak jelentős tavalyi, illetve ukrán készletekkel bírnak, kereslet az új termények iránt lényegében nincs. Ha valaki mégis venne gabonát, 60-70 ezer forintot, a hazánkban is irányadó európai árnál csak 30-35 százalékkal kevesebbet adna érte.
A búzatermesztésnél a tagi jelzések alapján a költségek elérik a hektáronkénti 550 ezer forintot hektáronként, miközben ez a jónak tekinthető 6 tonnás átlagtermés és 70 ezer forintos tonnánkénti ár mellett is 130 ezer forintot meghaladó hektáronkénti veszteséget jelent. Ez a kedvezőtlen kép az olajos növényeknél még markánsabb.
A tavalyi példa nélküli aszály és a költségek irreális mértékű emelkedése sok termelőnél felemésztette az elmúlt évek tartalékait, még egy veszteséges évet már nem bírnak el. Az ő életeben maradásukat biztosítani kell. Az Ukrajnából beszállítható szemes termények tilalmát mindenképp fent kell tartani, ez önmagában viszont kevés a súlyos helyzet megoldásához. A problémát az EU is elismerte, azonban annak kezelése elégtelen, a károk kompenzálására megítélt összeg gyakorlatilag nulla. A MOSZ azt kéri a magyar kormánytól, hogy kezdeményezzen piacvédelmi intézkedéseket a dömpingáras ukrán import ellen Brüsszelben és átmeneti jelleggel biztosítson költségvetési forrást a gazdálkodók talpon maradásához.
