Határozott lépések a mezőgazdasági vízgazdálkodás területén

Az agrárkamara a közös platform létrehozásának megteremtésével az elmúlt években számos szakmai és tárcaközi egyeztetést kezdeményezett a mezőgazdaságért felelős Agrárminisztériummal (AM), a vízgazdálkodásért felelős Belügyminisztériummal (BM), valamint azok háttérintézményeivel, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodás problematikáját feloldja.

Még 2017. végén jelent meg az öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározat, amelynek feladatai: öntözési kataszter készítése, koncepció kialakítása termelői együttműködésre, tározási potenciálok meghatározása, vizes élőhelyek fejlesztése, hatékony öntözéses gazdálkodás elterjesztésének infrastrukturális, humán- és pénzügyi erőforrások figyelembevételével szakmai stratégia megalkotás – AM, BM és NAK vélemények közös nevezőjén alapulva.A kamara feladata volt felmérni a vízigényeket a felszíni vízzel kielégíthető hatásterületen. Mindez 1,2 millió hektárt és 43 ezer gazdálkodót jelentett 2018 év elején. Közel 400 falugazdász 2 hónap alatt 95 százalékos teljesítéssel végezte el a feladatot, kiemelten a Tiszántúlon, amelynek eredményeképpen közel 300 ezer hektáron érkezett új öntözési igény. A felmérés során beigazolódtak, hogy az öntözés komplex nehézségekkel küzd, amelynek feloldásán fáradozik a kamara. A felaprózódott birtokszerkezeti átalakuláshoz nem tudott idomulni a vízrendezési infrastruktúra, amelyek leromlott az állapota és üzemeltetés, fenntartási anomáliákkal is küzd. Éppen ezért a vízátvezetések, tulajdonosi hozzájárulásának megszerzése is jelentős nehézséget okoz. Maga a vízrendezés kollektív feladat, hisz egy öntözőfürt kialakítása hosszú távú és egy átlagos mezőgazdasági termelő méreteit, lehetőségeit jóval meghaladó nagyságrendű, jellemzően közösségi beruházás ezért szükséges lehet további állami szerepvállalás. A gazdatársadalom elöregedő képet mutat ezért nem biztos, hogy belefog a hosszabb távon megtérülő, költséges beruházásba, a fiatalabb generáció pedig nem igazán látja a jövőképét a gazdálkodásba. Mindezt nem segíti, hogy az öntözéses gazdálkodásnak nagy a forrásigénye, és bár van uniós forrás, de a 40 – 70 százalékos támogatáshoz szükséges önerő sem áll minden esetben rendelkezésre.
Vízjogi engedélyezés tekintetében sikerül elérni, hogy a vízjogi üzemeltetési engedélyeket most már 10 -15 évre is kaphat a termelő az eddig 5 éves időtartam helyet. Az osztatlan közös tulajdonban lévő földrészleteknél pedig a hozzájárulás a felszín alatti vízilétesítmények esetén már tulajdoni hányad szerinti többség alakul, amelyet a felszín feletti vízilétesítmény esetében is szeretnék megvalósítani. Mindkét esetben azonban már fenn áll a hozzájárulás megadottnak tekinthetősége, ha a tulajdonostárs mivolta bizonytalan.
Illegális kutak bírságának eltörlését korábban a NAK kezdeményezte a gazdaság fehérítése, az uniós szankciók elkerülése végett, és az uniós források pályázhatósága miatt, amelynek moratóriuma 2020 év végéig hosszabbodott meg. A legalizálás szabályozásának egyszerűsítésére további egyeztetések folynak az év elején a jogalkotóval.
Uniós forrásokat illetően 2016-ban jelent meg az öntözést támogató felhívás mindösszesen közel 50 Mrd forinttal, amely alacsony, közel 60 százalékos kihasználtságon áll, ennek oka fent felsorolt problémán túl, hogy a víztest állapotértékelései nem mindenhol teszik lehetővé a források lehívását. A támogatási kérelmek benyújtási határideje azonban 2 évvel meghosszabbodott, immáron 2020. augusztusig van lehetőség támogatást igényelni.Az igényelhető vissza nem térítendő támogatási keretek pedig megduplázódtak: egyéni beruházás esetén 1 Mrd, kollektív beruházás esetén pedig 2 Mrd áll rendelkezésre. Az elszámolható költségkeretek pedig egy általános 20 százalékkal megemelkedtek.
2018 évvégén jelent meg az öntözésfejlesztési stratégiai végrehajtási terveként mondható hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló fejlesztésről szóló kormányhatározat, amelyben évi17 milliárd forintos kerettel jelent meg az úgy szintén AM, BM és NAK vélemények közös nevezőjén alapuló intézkedési, fejlesztési és beruházási csomag, elsősorban vízkínálat fejlesztésre. Ezen forrás arra elegendő, hogy a felszíni vízrendezés művek által kielégíthető öntözési területek hatásterületét közel fél millió hektárra emeljük.A források a meglévő vízrendszerek eredményes működésének helyreállítására (infrastruktúrális-eszköz- és humán erőforrás igények kielégítése),valamint az ehhez kapcsolódó fejlesztési beruházásokra fordítódnak. Mindez közel 100 beruházást jelent egyelőre 2024-ig tervezve, amelynek priorziálása a következő szempontok alapján történt meg: a legkisebb beavatkozással elérhető legnagyobb területek szerint, a megtérülési mutatók alapján, a rendelkezésre álló éves költségkerethez igazodóan, valamint a 2018-as öntözési vízigény-felmérés eredményeihez igazítva. A fejlesztések hatásterülete több mint 600 ezer hektár, AKI-s számítások alapján közel 375 ezer hektár vonható be elsősorban az öntözésbe.A kamara kérésére olyan megvalósíthatósági tanulmányt is tartalmaz már, amelyre korábban nem volt forrás elkülönítve. Ilyen például a Nyírség vízutánpótlását biztosító tervdokumentáció elkészítése.
Az öntözésfejlesztés másik legfontosabb szereplője a vízkeresletet biztosító gazdálkodó. Egy öntözőfürt kialakítása hosszú távú és egy átlagos mezőgazdasági termelő méreteit, lehetőségeit jóval meghaladó nagyságrendű, jellemzően közösségi beruházás, ezért szükséges lehet további állami szerepvállalás, amelyet egy Öntözési Ügynökség létrehozásában lát az AM, amelyre szakmailag valós szükség van. Az öntözési ügynökség alapvető feladata az ügygondnokság: a gazdálkodás adminisztratív és gazdaságossági akadályainak, a mérethatékonyságot igénylő öntözéses gazdálkodás fejlesztésének támogatása.
A jelenlegi fejlesztési beruházásokkal a vízkínálat által az öntözött területek nagyságának hatásterülete többszörösére növelhető, a nemzeti öntözési központ létrehozásával pedig a termelői vízkeresleti oldal válik támogathatóvá és biztosíthatóvá. Mindez azt jelenti, hogy további 100 ezer hektár öntözhetővé tehetőségét tudjuk néhány év távlatában megteremteni.