Mivel egy év alatt akár 5000 tonna halat is felfal a kormoránok 30-40 ezres „fekete serege”, a jelenlegi átlagos halárakon számolva hárommilliárd forintnyi veszteséget okoznak az országnak – számol be a Fejér megyei hírportál. A védekezés milliókat visz el a halgazdaságoktól; vadászat közben a kormoránok ugyanis sok halat megsebeznek és a téli pihenésre készülő halakat is megzavarják, miközben a környezetet is károsítják. Nem csoda, hogy a tógazdák kemény mínuszokért fohászkodnak, hisz a kárókatonák pusztításától már csak a vastag jégtakaró védi meg a halakat.
A madárvilág csúcsragadozói elképesztő mennyiségű halat képesek elfogyasztani; egyes szakemberek szerint egy példány akár egy kilogrammot is megeszik naponta. Ráadásul,
Halfogásra idomított „tengeri varjú”
Közeli kép a tehetséges vadászról Forrás: Freepik
Az ófrancia nyelvben tengeri varjúnak is nevezett kormorán nemcsak azzal okoz kárt, hogy temérdek halat fal fel. Vadászat közben éles csőrével meg is sebzi a halakat és ezzel azok pusztulását okozza. Sőt, megzavarja a téli pihenésre bandába verődött halakat és nádasokba vagy sekély vizekbe űzi őket, ahol azok „megfáznak”. A kárókatona vadászképességei ugyanakkor sok állatfajt megszégyenítenek.
Annyira tehetséges vadász, hogy egyes ázsiai országokban kihasználják a kormorán felülmúlhatatlan táplálékszerző képességeit és halfogásra idomítják a madarat. Halásztechnikája viszont csapatban igazán félelmetes. Vadászatkor ötven-száz kormorán rendeződik „hadrendbe” és hidegebb vizekbe szorítva az immár lassabban mozgó halakat, kegyetlen vérfürdőt végeznek.
A kormoránok garázdálkodása nemzetközi probléma
A halgazdák milliókat költenek a ragadozómadarak elűzésére, hisz azok nemcsak a vizek lakóit, hanem a természeti környezetet is pusztítják. Maró, mészfehér ürülékük elpusztítja a tavak környékén élő fákat. Fejér megye legnagyobb halgazdaságában például éves szinten 10 millió forint a halkár és legalább ennyi a madarak ellen való védekezés költsége.
A kormoránok garázdálkodása nemzetközi probléma. Ezért az ellenük való védekezést is több országra kiterjedő összefogással lehetne csak eredményesen megvalósítani, mégpedig a legnagyobb költő és fészkelőhelyek populációinak a gyérítésével.
– mondta az Aranyponty Zrt. gazdaság vezérigazgatója. Hozzátéve, hogy az észak-európai országokkal kellene együttműködni, ahol a legnagyobb és túlszaporodott kormoránállományok vannak. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet pedig a szintén jelentős halpusztító kis kormoránok gyérítését is el szeretné elérni. Egy másik Fejér megyei halgazdaságának vezetője, Szabó Krisztián szerint
A kormoránok egyre jelentősebb pusztításának lehetséges oka a tengerek túlhalászása, hisz a nagy vizekből már nehezebben jutnak zsákmányhoz a madarak. Ezért a halastavakhoz vándorolnak, ahol terített asztal várja őket.
