Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke pénteken az MTI-nek elmondta, az idei termésmennyiség fajtától, termesztő körzettől, az ültetvény elhelyezkedésétől és fekvésétől függően erőteljesen változékony képet mutat.
A termést mindig erőteljesen meghatározza a fák előző évi termésterhelése: tavaly 900 ezer tonnához közelítő, nagy termés terhelte a fákat, továbbá az aszályos időjárás gyengébb virágzást, illetve termést vetített előre – mondta.
Emellett jelentős terméskiesést okozott a szélsőséges időjárás is. Június 27-én a tavaszi fagykárokkal egyébként is sújtott, a magyar almatermő terület felét adó észak-keleti országrészben egy extrém erejű zivatarlánc jelentős vihar- és jégkárokat okozott – tette hozzá az alelnök.
Magyarország almatermése az elmúlt tíz év átlagában 600 ezer tonna körül mozog, 300 és 900 ezer tonna között változik évjárattól függően – emlékeztetett az alelnök.
Megjegyezte, hogy az ültetvények területe évről évre csökken, 20 évvel ezelőtt 42 ezer hektáron termesztettek almát, jelenleg 25 ezer hektáron. Az ország almatermelésének mintegy felét Szabolcs megye adja, jelentősebb termesztő körzetek találhatók még az északkeleti térségben, illetve Pest, Bács-Kiskun, Somogy és Zala megyében. Az almatermés kétharmadát ipari célokra használják, egyharmada étkezési alma – tette hozzá.
Kitért arra, hogy az árak egyelőre nehezen jelezhetők előre, ugyanakkor az alma európai piaci árait meghatározó Lengyelországban is gyenge termést várnak, a hivatalos információk 2,0-2,5 millió tonna körüli termést becsülnek, amely a tavalyi termés fele, az átlagtermés 60 százaléka. Európa más, meghatározó almatermelő országaiban sincs a tavalyihoz hasonló rekordtermés. Ezért a tavalyi áraknál sokkal magasabb, a szervezetek becslése szerint az átlagosnál is lényegesen jobb árakra számíthatnak a gazdák idén – fűzte hozzá.