Gazdaságátadás: megjelent a végrehajtási rendelet (1. rész)

Újabb mérföldkőhöz érkezett a gazdaságátadási szerződés szabályozása, hiszen az év utolsó napján megjelent a végrehajtási rendelet.

Míg a törvény a gazdaságátadás alapvető feltételeit határozza meg, addig a most megjelent rendelet a részletszabályokat írja elő. Magyarán, hogy mit és hogyan kell feltüntetni a szerződésben, milyen mellékletek szükségesek és hogy mit vizsgál majd a kormányhivatal annak jóváhagyásakor. Az Agrokép-en már számos cikkben foglalkoztunk a gazdaságátadás legfontosabb tudnivalóiról, most induló szakmai sorozatunkban kifejezetten a végrehajtási rendeletre leglényegesebb pontjaira fókuszálunk.

Milyen vagyonelemek és hogyan szerepelhetnek a szerződésben?

Termőföldek:
Összefoglalónkat a földekkel érdemes kezdeni, hiszen egy gazdaság legnagyobb értékét és termelési potenciálját általában a termőterületek határozzák meg. A gazdaságátadási szerződésben ezeket hasonló módon kell feltüntetni, mint egy adásvételi szerződésben: település, helyrajzi szám művelési ág, térmérték, aranykorona érték. Emellett szükséges feltüntetni a szerződéskötéskori forgalmi értékét (még akkor is, ha ingyenes a szerződés) illetve az esetleges földhasználati vagy többlethasználati jogviszonyt.
Ahogy arról már többször beszámoltunk, arra is van lehetőség, hogy a földeknek csak a használatát engedjék át a szerződéssel, a tulajdonjog továbbra is az Átadóé maradjon. Ilyen esetben fel kell tüntetni a használat átengedésének jogcímét, időtartamát és az ellenszolgáltatás mértékét is (feltéve, ha nem ingyenesen kerül átadásra).
[480/2024. Korm. rend. 2. § (1) bek. a)-f) pont]

Tulajdoni és használati összesítőt igényelhetünk a földek tekintetében:

Tekintve, hogy egy komplett gazdaság átadásáról van szó, rendkívül fontos, hogy teljeskörűen rendelkezésünkre álljon, hogy pontosan mit is lehet átadni. A szabály roppant egyszerű: ami szerepel a szerződésben, az átszáll, ami nem az pedig marad az Átadónál. A termőföldek tekintetében emiatt konkrétan nevesítve is került a jogszabályban, hogy a tulajdoni illetve a használati összesítőt kérelemre a kormányhivatal kiadja az Átadó részére.
[480/2024. Korm. rend. 2. § (4) bek.]

Állatállomány:

A tenyészállatokat egyedenként, azonosító számuk feltüntetésével, egyéb állat esetében fajonként az összlétszám megadásával.

Gépállomány:

Azonosítható módon megadva a gépjárműveket, a mezőgazdasági erőgépeket, a munkagépeket és a gazdaság működtetését szolgáló egyéb ingó dolgokat.

Szerződések:

A jogviszony keletkezésének dátumát, tárgyának megnevezését illetva ha rendelkezésre áll, a szerződés egyéb azonosító adatát, továbbá a szerződéskötéskori forgalmi értékét (ha az rendelkezésre áll).

Hitel-és kölcsönszerződések:

A hitelező vagy egyéb jogosult megnevezését, a szerződés keltezését, a jogviszony tárgyát, a kötelezettségvállalás szerződéskötéskori összegét, a fennálló kötelezettségeket, valamint ha rendelkezésre áll, a szerződés számának, futamidejének vagy lejárati dátumának feltüntetését.

Hatósági engedélyek:

A kibocsátó hatóság megnevezését, az engedélyt megadó határozat számát, a bejelentés nyilvántartásba vételi sorszáma megadásával.

Pályázatok:

A gazdaságátadó számára megítélt vagy folyamatban lévő támogatások esetében a megítélt támogatási összegeket, a megvalósítás kezdetének és tervezett befejezésének napját valamint az elszámolási időszakot.
[480/2024. Korm. rend. 2. §]

Hitelek átadása: szükség lesz egy banki nyilatkozatra

A gazdaságátadási szerződéssel az abban felsorolt valamennyi jog és kötelezettség jogutódlással átszáll az Átvevőre (pl. a haszonbérlet átszállása esetén nincs szükség a Bérbeadó hozzájárulására). Egy kivétel van ezek alól, amikor szükség van a harmadik fél hozzájárulására, ezek a hitel-és kölcsönszerződések. A hitelek tekintetében ugyanis nem csak a Gazdaságátadási törvényt kell alkalmazni, hanem számos más pénzügyi jogszabály is meghatározza ezek kereteit (Hpt, Tőkepiaci tv., MNB ajánlások stb).

Milyen szempontokat vesz figyelembe ilyenkor a bank?

A gyakorlatban ez azt jelenti majd, hogy a gazdaságátadási szerződésről – annak hatósági benyújtása előtt – tájékoztatni kell a bankot, aki megvizsgálja, hogy az Átvevő hitelképes-e valamint hogy milyen feltételekkel szállhat át a hitel az Átvevőre. Erről egy nyilatkozatot állít ki a bank, melyet mellékelni kell majd a szerződés kormányhivatali benyújtásakor. Fontos viszont, hogy ez a banki nyilatkozat az elidegenítési és terhelési tilalom tekintetében hozzájáruló nyilatkozatnak minősül a vagyonelem átruházásához.
[480/2024. Korm. rend. 4. § (2) bek.(1) bek. h) pont]
[480/2024. Korm. rend. 4. § (4) bek.]

A támogatott hitelkonstrukciók esetében is egyszerűsített átadás történik

Jelentős segítség a gazdák számára az államilag támogatott, kedvezményes kamatozású hitelkonstrukciók (pl. az Agrár Széchenyi Kártya). Ennek átadása eddig okozhatott problémákat, pont ezért kimondásra került a rendeletben, hogy az államilag támogatott hitel esetében az Átvevő tekintetében nem kell vizsgálni támogathatóság jogosultsági és tartalmi feltételeinek fennállását.
[480/2024. Korm. rend. 7. §]

A jogszabály teljes szövege itt olvasható: https://njt.hu/jogszabaly/2024-480-20-22

A következő részekben bemutatjuk azt, hogy

  • melyik kormányhivatalhoz kell benyújtani a szerződést
  • mit vizsgálnak majd a szerződés jóváhagyásakor
  • a szerződés hibája esetén van-e lehetőség a hiánypótlásra?

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke

Cikk felhasználási feltételek:

Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink