Farkas Sándor: uniós forrásokkal kellene célba juttatni az ukrán gabonát

Fotó: Vasvári Tamás / MTI
Az elmúlt tizenkét évben az egy hektárra jutó hozzáadott érték 77,1 százalékkal nőtt, ami jól szemlélteti a magyar mezőgazdaság fejlődését.

Magyarország a hozzáadottérték-növekedést tekintve az ötödik legjobb eredményt érte el az Európai Unióban ebben az időszakban 2010 és 2022 között – mondta Farkas Sándor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége rendezésében megtartott Szántóföldi Napok és AgrárgépShow kiállításon. A magyar agráriumban technológiai modernizáció zajlik, ezt jelzi, hogy tavaly a gazdálkodók 680 milliárd forintot költöttek el beruházásokra. Az államtitkár elmondta, hogy 2022-ben a vidékfejlesztési program 226 milliárd forinttal járult hozzá a fejlesztésekhez, ami átlagosan 50 százalékos támogatási intenzitással számolva 452 milliárdnyi fejlesztést eredményezett.

A termelékenység további növeléséhez jelentősen hozzájárult a mezőgazdasági gépek értékesítése, amely tavaly elérte a 385 milliárd forintot.

Farkas Sándor kitért arra, hogy az ukrán gabonának biztosított szolidaritási folyosó véleménye szerint nem érte el eredeti célját, mert az ukrán gazdáknak más követelményeknek kell megfelelniük, így a magyar gabonánál lényegesen olcsóbban lehet megvásárolni az ukrán terményt, ami nehéz helyzetet idézett elő. Megoldásként azt javasolta, hogy az ukrán mezőgazdasági termények szállítására uniós forrást kell biztosítani, hogy eljuthassanak hagyományos felvevőpiacaikra.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az esetleges békekötés után megoldást kell találni arra, hogy Magyarország versenyképes maradjon a 40 millió hektárt művelő Ukrajnával szemben, amely társult tagként az uniós piacokat alapjaiban rengeti majd meg. Hangsúlyozta, hogy közCímkékös feladatot és felkészülést igényel a probléma, a V4-ek is közösen készülnek erre.

Arról is beszélt, hogy további gondokat okozhatnak azok az „őrült brüsszeli elképzelések”, amelyek szerint a növényvédőszereket ki kell vonni, a talajművelés jelenlegi módját meg kell változtatni. Szerinte a rendezvény segít az esetleges negatív hatások kivédésében, hiszen korszerű precíziós technológiák megismerésével, alkalmazásával a növényvédőszer felhasználás mennyisége csökkenthető, de mint mondta, a használatuk teljesen nem kerülhető el.

Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elmondta, hogy Magyarország legnagyobb szántóföldi kiállításán az idén a fenntarthatóság van a középpontban, amely „egyre húsbavágóbb, ha a saját pénztárcájukon érzik a gazdák”. Ezért a 42 hektáros kiállítótéren az „elmélet a gyakorlatban láthatóvá válik”, és ezek segítik a gazdálkodók alkalmazkodását például a tavalyi évi aszályhoz, amely nagy lecke volt mindenkinek.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink