Az agrárkamara honlapján megjelent beszámoló szerint a javaslat a számviteli irányelvet módosító, a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv (2014/95/EU irányelv, NFRD) felülvizsgálatára irányul, mivel az – az elemzések szerint – nem érte el teljesmértékben a kitűzött célokat. A CSRD a már meglévő, de nem kellően hatékony szabályok hiányosságait kívánja kiküszöbölni, annak érdekében, hogy a közzétett információk alapján a befektetők megalapozott döntéseket hozhassanak, s ezzel elháruljon az akadály a fenntartható gazdaságra való átállás elől. Másképpen fogalmazva, az érdekelt felek számára fontos, és a vállalatot érintő fenntarthatósági kockázatok jelenleg továbbra sem kapnak elegendő figyelmet a vállalati kockázatkezelő rendszerekben, és így azokat a kapcsolódó döntések során sem lehet kellőképpen figyelembe venni. Ezáltal a vállalat működésének humán és környezeti hatásai, azok esetleges káros volta sem ítélhető meg kellőképpen. A probléma alapvetően piaci (rövid távú célok előnyben részesítése) és szabályozási hiányosságokból (nem egyértelmű nemzeti szabályok) eredeztethető.

A CSRD tehát a tervek szerint, a fentiekkel összefüggésben módosítani kívánja az NFRD irányelvet: egyrészt részletes beszámolási követelményeket fogalmaz meg, másrészt tájékoztatási kötelezettséget vezet be a nagyvállalatok számára olyan fenntarthatósági kérdésekről, mint a környezeti, társadalmi és emberi jogok. Emellett előírja a közzétett információk hitelesítésének kötelezettségét, és az adatok hozzáférhetőségét.

A zöld megállapodás ebben a történetben is kulcsszereplő, hiszen a Bizottság fenntartható finanszírozásról szóló cselekvési tervével összhangban az EU számos intézkedést hozott annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi ágazat jelentős szerepet játsszon az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek elérésében.

Az irányelv a nagyvállalatokra, és a szabályozott piacon jegyzett összes társaságra vonatkozik (és persze ha leányvállalkozásaik is vannak, akkor azok szintjére vonatkozó információk értékeléséért is felelősséggel tartoznak.) Kiterjedne a tőzsdén jegyzett kkv-kra is, természetesen azok sajátosságainak figyelembevétele mellett. A kkv-k számára ugyanakkor egy átmeneti időszakot jelölne meg, ami azt jelenti, hogy 2028-ig mentesülnek az irányelv alkalmazása alól.

Azokat a nem európai vállalatokat is érinti, amelyek EU-ban generált nettó árbevétele meghaladja a 150 millió eurót, illetve amely legalább egy leányvállalkozással vagy fiókteleppel rendelkezik az EU-ban.

Nem ír elő tehát új követelményeket a tőzsdén kívüli kis- és középvállalkozások számára és mentesíti a tőzsdén jegyzett mikrovállalkozásokat is a kötelező beszámolási kötelezettségek alól.

A beszámolót – a fentiekkel összhangban – majd független, akkreditált könyvvizsgálónak vagy tanúsítónak kell hitelesítenie.

A tervezet eredményeképpen mintegy 49 000 vállalat számára válik kötelezővé a fenntarthatósági információk közlése (szemben az NFRD hatálya alá tartozó jelenlegi 11600 társasággal).

Az irányelv nevesít több ágazatot, amegyek „nagy hatásúnak” tekintendők, ilyen a mezőgazdaság, az erdészet, illetve a fakereskedelem is. A kis- és mikrovállalkozások ugyan nem tartoznak az irányelv hatálya alá, de az értékláncok részét képező valamennyi – köztük a mezőgazdaság és erdészeti ágazatban tevékenykedő – vállalat tekintetében közvetett hatás várható. Így tehát értelemszerűen az erdészeti vállalkozásokat is érinteni fogja. (Gondoljunk csak a kamara egy korábbi írásában említett potenciális adminisztratív terhekre, melyek az erdészeti vállalkozásokat „sújthatják”, de ide kapcsolódik azon esetleges tanúsítvány kiállításának szükségessége is, amellyel azt kell bizonyítaniuk, hogy a gazdasági tevékenységük nem jár sem tényleges, sem potenciális káros hatással.) Az így keletkező közvetett terhek egyfajta kompenzációjaként a tervezet a következőket is tartalmazza: „A kkv-ket érintő közvetett hatások uniós és tagállami szinten támogatási intézkedésekkel és iránymutatásokkal, a vállalkozások közötti kapcsolatokban pedig szerződési mintafeltételek alkalmazásával és a nagyobb üzleti partnerre vonatkozó arányossági követelményekkel enyhíthetők majd.” Azonban nem egyértelmű, hogy ez milyen formában jelenik majd meg.

Milyen határidőkkel kell számolnunk az irányelv hatályosságát illetően?

• Január 1-től a már a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv hatálya alá tartozó vállalkozások esetében, (Az NFRD a nagy méretű, átlagosan 500 főt meghaladó alkalmazotti létszámmal rendelkező, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységekre, valamint azokra a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységekre vonatkozik, amelyek olyan nagy vállalatcsoport anyavállalatai, ahol az alkalmazottak átlagos létszáma összevont alapon meghaladja az 500 főt.)
• Január 1-től a jelenleg még a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv hatályán kívül eső nagyvállalatok esetében,
• Január 1-től a tőzsdén jegyzett kkv-k, valamint a kis méretű és nem összetett hitelintézetek és a zárt biztosítók esetében.

A Tanács részéről az Állandó Képviselők Bizottságának (Coreper) még hozzájárulását kell adnia a bevezetőben említett ideiglenes politikai megállapodáshoz, s ezt követően kezdődhet meg a hivatalos jóváhagyási eljárás. Az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetést követő huszadik napon fog hatályba lépni.

Érdemes tehát figyelemmel kísérni a CSRD -vel kapcsolatos történéseket, különösen mert lehetséges, hogy a rendelet hatálya alá tartozó cégek köre a határértékek folyamatos csökkentésével, rövid idő alatt bővülni fog.

A tervezet innen érhető el.