Egyre több a vadkár, növelik a kilövések számát

Forrás: Vas Népe
Fotó: Unger Tamás
A vadaknak egyre kevesebb életterük marad, ennek következtében pedig több vadkár keletkezik. Vas megyében növelték a kilövések számát, de így is óriási a veszteség. A magas vadlétszámért a nagyragadozók hiányán túl a nagytáblás mezőgazdasági területeket és a települések terjeszkedését is felelősnek tartják.

Óriási a vadkár az ország egyes részein. Korábban a barna medve és a szürke farkas képes volt a vaddisznó és a gímszarvas létszámát szabályozni, de ez a szerep manapság a vadászokra hárul, ami nem könnyű feladat. Sokszor kerítés építése nélkül szinte lehetetlen a mezőgazdasági növénytermesztés. Kenesei István, az Országos Magyar Vadászkamara Vas Megyei Területi Szervezetének titkára, Vas megyei fővadász a vadkárokról és a vadgazdálkodás jelenlegi helyzetéről számolt be a Vas Megyei Hírlapnak annak apropóján, hogy a megyében növelték a kilövések számát az óriási vadkár miatt. Álláspontja szerint a magas vadlétszám kialakulásáért a nagyragadozók hiányán túl a nagytáblás mezőgazdasági forma is felelős.

Óriási táplálékbősége van a vadnak. Amint térdig ér a vetés, a vad bemegy a kukoricatáblákba és addig ki sem jön, amíg le nem aratják. Hiába a zöldhajtás.

Napi rendszerességgel kérik a vadászok segítségét Vas megyében – számolt be a megyei fővadász. A vaddisznó a kertekbe is bemegy, ahol megeszi a termést, felzabálja a szőlőt, de a temetőt is feltúrja. A kilövési adatok alapján következtethetünk a vadlétszámra. Az elmúlt 20 évben a vaddisznó kilövések száma országosan mintegy két – két és fél szeresére nőtt, míg Vas megyében a gímszarvas és a vaddisznó esetében több, mint duplájára emelkedett.


Nagyvad kilövések száma

Adatok forrása: Országos Magyar Vadászkamara, grafika: MW-grafika, Vas Megyei Hírportál

A jelenlegi vadászati törvény Kenesei István szerint azonban nem ad lehetőséget arra, hogy a vaddisznó-állomány növekedési dinamikáját megállítsuk. Ez más európai országban sem sikerül. A Vas megyei fővadász úgy gondolja, országosan több vadászatra lenne szükség. A vad kártétele szempontjából Somogyban, Zalában és Vas megyében a legrosszabb a helyzet.

Problémát jelent az egyre növekvő nagyvadállomány-sűrűség is.

Ennek pedig több oka is van. Egyrészt, terjeszkednek a települések, nő a lakott területek aránya, ami egyre nagyobb területet foglal el a vad életteréből. Másrészt, a gazdálkodók bekerítik a mezőgazdasági területeiket, hisz védekeznek a vadkár ellen. A vad pedig rájött, hogy ha enni akar, át kell jutnia a kerítésen. Emiatt ma már szigorú feltételei vannak a kerítés építésnek.

Nemrég a tarthatatlan mértékű, belterületi vadkártétel vezetett odáig, hogy a Mátra-környéki Aszó Völgye Vadásztársaság hivatásos vadásza kapott engedélyt a Gyöngyös belterületén kárt okozó szarvasok kilövésére – számolt be a Heves megyei hírportál. A különleges helyzetben ugyanazok a szabályok vonatkoznak a belterületi kilövésekre, mint külterület esetében. Ugyanakkor értesíteni kell a helybélieket a tevékenységről, valamint a lőirányt és az elhelyezkedést is a lakosságra tekintettel kell megválasztani. A gyöngyös­tarjáni hivatásos vadász szerint a szarvasok azért húzódtak le a falvak közelébe, mert a Mátrában megjelent a szürke farkas.