Hazánkban az agrár-élelmiszergazdaságnak stratégiai szempontból hosszútávon is komoly jelentősége van. A mezőgazdasági termelés azonban fokozottan kitett a természeti és piaci kockázatoknak. A természeti kockázatok nagy részének kezelésére 2012-től sikeresen működik a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer (MKR), amely indulása óta folyamatos fejlődésen ment keresztül és három pillére alakult ki. Az első pillére az adott birtokméret felett kötelező központi agrárkár-enyhítési rendszer, amelyhez szorosan kapcsolódva működik az önkéntes mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás, mint a második pillér. A két pillér a kárenyhítés szempontjából összefügg, mivel mezőgazdasági biztosítás hiányában a kárenyhítési juttatásnak csak felére jogosult a gazdálkodó, a biztosító által kifizetett kártérítés pedig levonandó a kárenyhítési juttatás összegéből. A rendszer harmadik pillére a NAK által 2018 óta működtetett országos jégkármérséklő rendszer.
Az EU-ban is egyedülálló magyar mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer e három pillére elsősorban a szélsőséges időjárási kockázatok által okozott jövedelemcsökkenést kezeli, így az a növénytermesztőknek nyújt valódi segítséget. A teljes mezőgazdasági ágazat igényeit és valamennyi kockázatát a folyamatos fejlesztés ellenére sem tudta eddig kezelni, ezért különösen nagy előrelépést jelent a 2021. januártól elinduló negyedik pillér, a Mezőgazdasági Krízisbiztosítási Rendszer.
Ez az új önkéntes kockázatkezelési eszköz alkalmas az állattenyésztés, a növénytermesztés és a kertészeti ágazatok eddig nem kezelt kockázatainak és egyre gyakoribb speciális problémáinak kezelésére is, mint amilyenek állatbetegségek, a világszíntű járványok (afrikai sertéspestis, madárinfluenza), a növénybetegségek, a piacvesztés, a piaci árak csökkenése, az árfolyamváltozások, vagy a termelés során felmerülő költségek drasztikus növekedéséből adódó jövedelemcsökkenés.
Az összes mezőgazdasági ágazat előtt nyitva álló új rendszer tehát az öngondoskodáson alapul és kezeli az előre nem látható piaci-, gazdasági- és természeti károk miatt bekövetkező jövedelemcsökkenést.
A mezőgazdasági termelők az idén először február 1-jétől február 28-ig csatlakozhatnak a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez a Magyar Államkincstár elektronikus űrlapkitöltő felületén keresztül. A regisztráció feltétele, hogy már nyilvántartásba vett ügyfélként rendelkezzenek a csatlakozást megelőző legalább három év lezárt könyvelési adatával. Fontos feltétel továbbá, hogy a krízisbiztosítási rendszerhez történő csatlakozás évére és az azt megelőző három évre vonatkozóan nem éltek a Szja. törvény szerinti nemleges nyilatkozattételi jogukkal és nyilatkozatban kötelezettséget vállalnak arra, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségüket határidőben teljesítik. A tagsági jogviszony a csatlakozási kérelem benyújtása évétől számított három évig áll fenn.
A krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő krízisbiztosítási hozzájárulást fizet, amelynek alapja a mezőgazdasági termelő által használt termőföld területe, illetve az átlagos állatállomány. A krízisbiztosítási hozzájárulást tárgyév október 15-éig, átutalási megbízással köteles megfizetni. A mezőgazdasági termelő krízisbiztosítási kompenzációra jogosult, ha a meghatározott jövedelemszámítási módszertan alapján megállapított mezőgazdasági jövedelme a tárgyévben 30%-ot meghaladó mértékben visszaesett a referenciajövedelméhez képest. Amennyiben a krízisbiztosítási kompenzációs kérelmét a rendeletben meghatározott módon és határidőben benyújtja, a krízisbiztosítási hozzájárulást határidőben és maradéktalanul befizeti, és a mezőgazdasági tevékenységből származó bevételeket és költségeket elkülönítetten tartja nyilván, jogosulttá válik a krízisbiztosítási kompenzációra, melynek összege legfeljebb a jövedelemcsökkenés 69,9%-a lehet.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai – az MKR eddigi pilléreihez hasonlóan – a krízisbiztosítási rendszer tájékoztatási és adminisztratív feladataiban is állnak a gazdálkodók rendelkezésére és segítenek megtalálni az egyénre szabott kockázatkezelési megoldásokat. (NAK)
Elindult a Mezőgazdasági Krízisbiztosítási Rendszer
Ilyen a világon nincs: a Tisza-kormány szerda éjjel bevallotta, hogy tényleg vissza akarta kérni az angol királytól a lipicai lovakat és ezt le is írták levélben – "Pontatlanul fogalmaztunk" Ez tényleg megtörtént, nem vicc.
Ez lehet a Tisza-kormány első nagy autóipari beruházása: 6000 fős kisváros mellett épülhet új gyár, ez sem nyugati befektető – megszólalt a polgármester A zsámbéki beruházás még csak tárgyalási szakaszban van.
Kimondták, tévedés: nem kapcsolták ki a JÉGERT Magyarországon, továbbra is működik – "Sok eső ment el úgy, hogy nem ért le a földre" Nem tűntek el a jégkármérséklő berendezések az Alföldről, miközben továbbra is komoly csapadékhiány sújtja a térséget.
Ez gyors volt, máris eladták az első Volkswagen-gyárat a németek: álmában sem gondolta senki, hogy ők lesznek az új tulajdonosok – nem autók fognak készülni Új funkciót kaphat az autóipari óriás egyik német gyára, miután 2027-ben megszűnik az autógyártás Osnabrückben.
Rendkívüli: brutális hajócsata zajlik a Hormuzi-szorosnál, Amerika és Irán szétlövik egymást – az olaj ára azonnal megindult felfelé Irán tíz hajót támadott meg a Hormuzi-szoros térségében, miután az Egyesült Államok öt iráni olajszállító tartályhajót süllyesztett el – közölte szerdán Teherán. A kölcsönös támadások a hat hónapja tartó háború eddigi legsúlyosabb, hajózás elleni eszkalációját jelentik, és azonnal megmozgatták az energiapiacot is: a Brent típusú kőolaj ára hordónként 100 dollár fölé emelkedett, amire július óta nem volt példa.
Kő kövön nem marad Rákosrendezőn: így verik szét a MÁV-telepet, Tóth Józsefék nem sajnálják rá a pénzt – száz fős flakonozó banda tartja rettegésben lakosok ezreit Több tízmillió forintot fordít rá a XIII. kerületi önkormányzat.