Több mint 9 százalékra gyorsult tavaly a termőföldek drágulásának mértéke a 2021-es 8,5 és a 2020-as 6,6 százalék után – írja elemzésében az MBH Jelzálogbank. Az MBH Termőföldindex értékére fordítva ez azt jelenti, hogy a mutató tavaly nominálisan 293,7 pontra nőtt a 2021-es 268,5-ös szintről. A fogyasztói árindexszel deflált mutató a magas infláció miatt csökkent, 177,6-ra mérséklődött a tavalyelőtti 185,9-es szintről, ami pedig jelzi, hogy reálértékben 4,5 százalékos volt az árcsökkenés. Voltak azonban olyan területek és művelési ágak, amelyeket reálértelemben is bővülés jellemzett, például a szántókat Észak-Magyarországon. A hektáronkénti legmagasabb, kétmillió forint feletti átlagárat a gyümölcsösökért és a szőlőkért kellett fizetni – idézte a közleményt a Világgazdaság.
A szántók fajlagos ára 7,4 százalékkal emelkedett 2021-hez képest, a növekedés üteme meghaladta a 2019 és 2021 között mért 6-7 százalékot, de a magas infláció miatt összességében csökkent a reáláruk. Átlagosan így is 1,94 millió forintot kellett fizetni a szántók egy hektárjáért tavaly, míg 2021-ben még 1,81 millió forint volt a fajlagos átlagár. Az ország mindegyik régiójában nőttek az árak, a legnagyobb mértékben, hozzávetőleg 18 százalékkal Észak-Magyarországon. Egy hektár szántóföldért a Dél-Dunántúlon, Közép-Magyarországon, az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön kellett a legtöbbet, kétmillió forint feletti átlagárat fizetni. A vármegyék közül Hajdú-Biharban, Tolnában és Békésben voltak a legmagasabbak a szántóárak, egyaránt 2,5 millió forint közelében mozogtak. A járások közül továbbra is a Hajdúszoboszlói és a Hajdúböszörményi állt az élen hektáronkénti hárommillió forint feletti átlagárral.
A második helyen a gyepek, rétek, legelők álltak 10,6 százalékos drágulással. A gyümölcsösök átlagára 9,2, míg a szőlők átlagos fajlagos ára 8,4 százalékkal emelkedett 2021-hez képest.
A művelési ágakat tekintve
Az erdők és fásított területek, valamint a gyepek, rétek és legelők átlagos árai pedig szinte egyformák voltak, előbbiekért 1,24 millió forintot, utóbbiakért 1,28 millió forintot kellett adni hektáronként.
A hazai termőföld ára jelentős és tartós emelkedést mutatott az utóbbi években, és amíg fenntartható termelést folytatnak rajtuk, addig értékkel bírnak. Idén a most indult állami földértékesítési program révén a forgalom jelentős növekedésére számítunk, termőföldet venni ugyanis sokszor vissza nem térő alkalom – mondta Sánta József, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának hálózati igazgatója. Fontos programról van szó, amit a várható jelentős finanszírozási igény is tükröz. A földértékesítési program keretében június 22. és július 14. között 12 ezer hektár, összességében több tízmilliárd forint értékű területet bocsátott aukcióra az állam. A program folytatásaként később további 10 ezer hektárt árvereznek majd el.
