Nem lesz nagy változás a vetésszerkezetben, ezt a vetési tervekből is le lehet szűrni, és abból is, hogy a szakmabeliek szerint sem lehet egy-két év alatt drasztikusan változtatni a vetésforgón. Vagyis hiába az alacsony gabona-, olajos- és fehérjenövény-árak az őszi és tavaszi vetések, illetve tervek csak arányeltolódásokat jeleznek. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) november közepén jellemző állapotokat mutató jelentése alapján ugyanis az őszi vetésű növények tervezett területe idén 1,7 millió hektár, csakúgy, mint az elmúlt évben volt – írta a Világgazdaság. A tavaszi vetésű növények tervezett területe az agrárkamara felmérése alapján 1,6 millió hektár – ami 100 ezer hektárral kisebb, mint egy évvel ezelőtt volt.

Az őszi gabonafélék vetését 1,5 millió hektáron tervezték – ahogyan tavaly is – és november közepéig a tervezett terület több mint 92,2 százalékán végeztek is a vetéssel. Az agrárkamara információi szerint az őszi búza – durumbúza nélkül számolt – tervezett vetésterülete 3,4 százalékkal csökken a tavalyihoz képest, és 972,7 ezer hektár, amelyből 883,7 ezer hektáron fejeződött be a munka. Az őszi káposztarepce vetését az előző évihez képest szinte ugyanakkora területen, 185,1 ezer hektáron tervezték a gazdák ebben az idényben, és november közepére már a munka végéhez közeledtek.

Az őszi betakarítású növények közül a napraforgó betakarítása novemberre szinte teljesen befejeződött, a vetésterület 99,9 százalékát learatták, összesen 676,1 ezer hektárról 2 millió tonna napraforgót takarítottak be.

A legalacsonyabb termésátlagot (2,5 tonnát) Csongrád-Csanád vármegyéből, a legmagasabbat, ennél egy tonnával többet pedig Tolnából jelentették.

A szójabetakarítás is a végéhez ért, az 58,4 ezer hektáron vetett növény 2023. évi termése 177,2 ezer tonna, hektáronkénti termésátlaga 3 tonna, ami 60 százalékkal magasabb a tavalyinál. A cukorrépa 14,8 ezer hektáros termőterületének 57 százalékát takarították be november közepéig, hozama hektáronként 59 tonna körül alakult, ez pedig 22,1 százalékkal haladja meg a 2022-est.

Az agrárkamara felmérése alapján a kukorica hazai 2023. évi termőterülete 746,3 ezer hektár volt, amelyből november közepéig 704,3 ezer hektárt, a teljes terület 94,4 százalékát aratták le. A 8,2 tonna/hektáros termésátlag közel két és félszerese a 2022. évinek. Hibridkukorica-vetőmagot 2023-ban 25,1 ezer hektáron termeltek, a termésátlag 3,7 tonna volt hektáronként, mintegy 60 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest. A silókukorica 30,6 tonnás termésátlaga pedig 80 százalékkal magasabb a az elmúlt évi mennyiségnél.

A burgonya betakarításával gyakorlatilag végeztek az AKI jelentésének napjáig, a termésátlag 27,7 tonna lett hektáronként, ami 25 százalékkal több, mint 2022-ben. A vármegyék között a szórás nagyon nagy volt, a legalacsonyabb termésátlagot Tolna vármegyében mérték 12,7 tonnával, a legmagasabbat pedig Komárom–Esztergomban érték el a termelők: 39 tonnát.

Ez az áremelkedés a fogyasztói árban is megjelent, hiszen a krumpli ára a tavaly januári kilónkénti 270 forintról idén júniusra 487 forintra emelkedett, de már érzékelhető volt az idei jobb termés is, mivel a júniusi csúcs után az ár lejjebb ment, és októberben 401 forint volt.

A fontosabb zöldségfélék közül a csemegekukorica termésátlaga a tavalyihoz képest emelkedett, hektáronként 15,1 tonna körül alakul, szemben a tavalyi 10,8 tonnával. Országos átlagban az előző évinél 10-17 százalékkal magasabb hozamot értek el idén a paradicsom- és a vöröshagyma-termelők. A zöldpaprika terméshozama 31 százalékkal bővült, a fűszerpaprikáé 21,3 százalékkal mérséklődött 2022-höz képest.

A legnagyobb volumenben termesztett gyümölcs, az alma termésátlaga 23,7 tonna/hektár, ez pedig több mint kétszerese a tavalyi értéknek. Körtéből 9,2 tonna termett hektáronként, a termésmennyiség 11,9 százalékkal emelkedett az előző évihez képest.