Az Európai Bizottság nemrég tette közzé az uniós ökológiai gazdálkodással kapcsolatos új adatait, amelyek szerint a biogazdálkodás alatt álló uniós mezőgazdasági területek aránya több mint 50 százalékkal nőtt a 2012–2020 közötti időszakban, ami éves szinten 5,7 százalékos bővülés. Ezek alapján 2020-ban az EU mezőgazdasági területének 9,1 százalékát művelték biogazdálkodással. Mint emlékezetes, az EB ajánlása szerint ennek az aránynak 2030-ra el kellene érnie a 25 százalékot.
A most közzétett adatok szerint a biogazdákodással művelt területek arányában jelentős eltérések mutatkoznak a tagállamok között, de általánosan igaz, hogy
A Világgazdaság beszámolója szerint termelés növekedésével együtt 2015 és 2020 között megduplázódott a biotermékek kiskereskedelmi forgalma az EU-ban.
Az unióban a legnagyobb ökológiai gazdálkodással foglalkozó négy állam Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Németország, amelyek 2012-ben a teljes ökológiailag művelt uniós terület 52, 2020-ban pedig 59 százalékát adták. Művelési ágak szerint az unióban az ökológiai gazdálkodás alatt álló területek 42 százalékát tették ki az állandó gyepek, ezt követték 17 százalékkal a zöldtakarmányok, 16-tal a gabonafélék, míg a gyümölcs-, olajbogyó- és szőlőültetvények aránya 11 százalékot tett ki. A jelentős növekedés ellenére az ökológiai állattenyésztés az EU teljes állattenyésztésének még mindig csekély, ágazattól függően 1–7 százalékát teszi ki.
Az EB adatai szerint 2020-ban az uniós ökológiai gazdálkodás alatt álló földterületek 61,6 százaléka részesült specifikus ökológiai támogatásban a közös agrárpolitika keretén belül, ami hektáronként átlagosan 144 eurót jelentett a brüsszeli kasszából, míg 79 eurót a nemzeti költségvetésekből.
Az uniós testület jelentése szerint
A bioértékesítés felfutása különösen erős volt a járvány idején, ami annak a következménye, hogy a fogyasztók jobban odafigyelnek az egészségügyi kérdésekre, több élelmiszert fogyasztottak otthon, illetve egyes hagyományos élelmiszerekből hiány lépett fel. A jelenlegi gazdasági fejlemények, például az élelmiszer-infláció azonban hatással vannak az uniós fogyasztók vásárlóerejére és a biotermékek iránti keresletre – jegyezte meg az EB jelentése.
A beszámoló szerint az ökológiai gazdálkodás azáltal, hogy jó minőségű, alacsony környezeti hatású élelmiszereket állít elő, alapvető szerepet játszik majd az EU fenntartható élelmiszer-rendszerének kialakításában. A 2021-ben elfogadott cselekvési terv tartalmazza azt a célt, hogy az EU mezőgazdasági területeinek legalább 25 százalékát ökológiai gazdálkodás alá vonják.
Magyarországon – a KSH 2021-es állapotokra vonatkozó adatok szerint – a valamivel több mint 5100, biogazdálkodással foglalkozó termelő közel 294 ezer hektárt művelt, ami a mezőgazdasági terület 5,8 százaléka. A KSH összefoglalója szerint az ökológiai gazdálkodásba bevont területek 61 százaléka volt rét és legelő, míg a biotermelésre átállított földek 31 százalékán, vagyis 91,3 ezer hektáron termeltek szántóföldi növényeket. Ezek az adatok azt mutatták, hogy a megelőző öt évben a szántóföldi növényekkel hasznosított területek aránya 6 százalékponttal csökkent, a réteké, legelőké viszont ugyanilyen arányban nőtt.
A hazai növénytermesztési struktúra az ökológiai gazdálkodásban is uralkodó iránynak számít: a szántóföldön a biogazdálkodás keretében is főleg gabonát és zöldtakarmányt termesztettek, ezek aránya 39, illetve 32 százalék volt, míg a terület 19 százalékát ipari növények foglalták el.
A bioültetvények által elfoglalt terület 86 százaléka gyümölcsös, 14 százaléka pedig szőlő volt. Az elmúlt tíz év során az organikus termesztésű gyümölcsösök területe háromszorosára növekedett, a szőlőé pedig kétharmadával lett nagyobb. Így 2021-ben a teljes gyümölcsösterület 14, míg a szőlőterület 3,2 százaléka állt ökológiai művelés alatt.
