Bevált az országos jégkármérséklő-rendszer

Az országos jégkármérséklő-rendszer üzemelésének első évében 70 százalékkal kisebb területre jelentettek jégkárt a gazdálkodók, amivel több milliárd forint kárt előzött meg csak a mezőgazdaságban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által működtetett hálózat.

A gazdálkodók idén 22,5 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami 70 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál, és közel 50 százalékkal marad el az elmúlt 5 év átlagától. A jégkár aránya a bejelentett mezőgazdasági káron belül 13 százalék volt, míg tavaly ez az érték elérte a 37 százalékot is.Az elmúlt 5 év átlagához viszonyítva pedig ez a szám kevesebb mint a felére csökkent. „Ugyan ezek még csak a bejelentett károk, a tényleges kárkifizetésekről csak jövőre rendelkezünk majd adatokkal, de nyugodtan megállapíthatjuk, hogy az országos jégkármérséklő-rendszer első évében már több milliárd forint kárt előztünk meg, csak a mezőgazdaságban” – mutatott rá Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a jégkármérséklő-rendszer évértékelő sajtótájékoztatóján.

A május 1-én a NAK üzemeltetésében elindult országos jégkármérséklő-rendszerben a védekezést végző talajgenerátorokat a május elejétől szeptember végéig tartó védekezési szezonban országos szinten átlagosan 87-szer kapcsolták be. A generátorok, szintén országos átlagban 479 órán keresztül üzemeltek. Ebben a mutatóban Bács-Kiskun megye a csúcstartó közel 640 órával és 107 bekapcsolással, a lista végén pedig Győr-Moson-Sopron megye szerepel 360 órával és 65 bekapcsolással.

A megelőző, viharokban gazdag 2017-es év után 2018-ban nyugodtabb nyárra lehetett számítani, azonban erre a természet alaposan rácáfolt. Idén az elmúlt 30 év legzivatarosabb tavasz végének és nyarának voltunk elszenvedői. Ezt jól mutatja a villámlások száma, amely májustól szeptemberig a tavalyi, extrém évhez képest is további 4 azázalékkal nőtt, és átlépte a 2,9 milliót. Ez majdnem kétszerese volt az elmúlt 4 év átlagának. Mindennek meteorológiai hátterében az állt, hogy a frontok távol maradtak a hazánk térségétől, és jelentősen megnőtt a száma a lokálisan, rövid idő alatt kialakuló, nagy mennyiségű csapadékot okozó zivataroknak.

Győrffy Balázs rámutatott, hogy egy átlagos májusi hónapban 5-7 napon mutatkozik zivatartevékenység, de idén ez 27 nap volt. Júniusban és júliusban is hasonlóan szélsőséges időjárás volt jellemző 26-26 zivataros nappal.Ebben a váratlan időjárásikörnyezetben a hatóanyagként használt ezüst-jodidból a tervezett 280 ezer liter helyett 390 ezer litert vásárolt a kamara, igaz ebből a következő esztendőre is tartalékolnak. Az idei védekezési költség összességében 1,5 milliárd forintra tehető, amit a NAK a kárenyhítési alapból finanszírozott, tehát elmondható, hogy rendszer működtetése a gazdák részéről további befizetést nem igényelt.– Az elmúlt évek időjárását elemezve azt a döntést hoztuk, hogy a védekezési szezon kezdetét május 1-jéről előre hozzuk április 15-re, ugyanis napjainkban már április második felében is számítani lehet heves, akár jégesővel kísért zivatarok kialakulására – jelentette be Győrffy Balázs.

A természeti kockázatok, így a jégkárok elleni védekezés évek óta húzódó, a jégverések alkalmával mindig vissza-visszatérő téma volt a hazai agráriumban.A Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés (NEFELA) kezelésében több mint negyed évszázada működik eredményesen jégkármérséklő-rendszer. Ennek a tapasztalatait kihasználva, valamint a gazdasági szempontok figyelembevételével célszerűnek látták a kormányzati és szakmaközi szervezetek, hogy megvalósuljon a teljes, országos lefedettséget biztosító jégkármérséklő-rendszer. A NAK élére állt ezeknek a gazdálkodói és kormányzati törekvéseknek. A rendszer összesen 986 talajgenerátorral kezdte meg a védekezést: a NEFELA területén már meglévő 141 generátoron túl további 845 új talajgenerátor helyezett üzembe a köztestület, melyek közül 222 automatikus működtetésű.