Baktériumok bontják a kukoricaszárakat

– A száraz, csapadékszegény időjárás kedvezett ugyan a betakarítási munkáknak, de nagyon megnehezítette az ősziek vetését és kelését. Már a magágykészítésnél küzdeni kellett a kemény talajjal, a rögök széttörésével. A föld olyan száraz volt, hogy porfelhő jelezte, merre járnak a vetőgépek. A száraz magágy következményeként vontatottan keltek ki a növények, több helyen heterogének, foltosak a táblák. De ahol rendben kikelt a mag, jól néznek ki a vetések, a zsenge növényeket ugyanis felfrissítette a közelmúltbeli kevés csapadék is, szépen megindult a fejlődésük – tudtuk meg az MTA Agrártudományi Kutatóközpont tudományos osztályvezetőjétől.

Vida Gyula elmondta: az országos adatok szerint 969 ezer hektár búza vetését tervezték a gazdák. A terület 30 százalékára martonvásári nemesítésű fajták kerültek, illetve kerülnek, ami azért is figyelemre méltó, mert az idei őszön 193 hazai és külföldi őszi búzafajta vetőmagjából válogathattak a gazdák. A legnépszerűbb fajta is martonvásári: a Nádorból a vetésterület 14 százalékára vásároltak vetőmagot.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei szervezetének adatai szerint Fejérben 62 721 hektáron terveztek búzavetést. A munka már a vége felé jár, sőt a legtöbb gazdaságban be is fejeződött.

A székesfehérvári Aranybulla Mezőgazdasági Zrt.-ben 650 hektáron vetették el a kenyérgabonát. Szabó Gábor növénytermesztési ágazatvezető szerint a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt fontos volt, hogy a vetésnél olyan talajművelést alkalmazzanak, amellyel a lehető legnagyobb mértékben meg tudják őrizni a termőföld nedvességtartalmát. – Mi mindent megtettünk a majdani jó termésért, a többi már a mag dolga – fűzte hozzá a szakember, aki bízik benne, hogy a gazdaságban „nem lesz gond a búzával”. Ha a vetési munkáknak nem is, a betakarításnak kedvezett a száraz meleg. Gyorsan fogytak a lábon álló kukoricatáblák, s a hétvégére a 76 ezer hektár kukoricából már csak néhány száz hektárnyi várt kombájnra. Nem csak az idő kedvezett a takarmánynövénynek, a termés mennyiségével is elégedettek a gazdák.

A NAK adatai szerint az átlaghozam 9,18 tonna lett, de néhány gazdaságban – például az Aranybullában – voltak táblák, amelyek hektáronként 12 tonnával fizettek. Takarékoskodni is segített az időjárás a gazdáknak, a termény biztonságos tárolásához a más években megszokottnál kisebb mértékű szárításra volt csak szükség. A kukorica betakarítását követően a tarló elmunkálása ad feladatot a gazdaságoknak. A műveletbe több gazdaságban mikroorganizmusokat is „befognak”, a székesfehérvári nagyüzemben például cellulózbontó baktériumokat tartalmazó szert alkalmaznak.

A módszer többek között segíti a humuszképződést, felvehetővé teszi a tarlómaradványokban rejlő tápanyagokat a növények számára, illetve könnyebben elmunkálhatóvá alakítja a talajt.