Nagy István elmondta, a kormányzat egyik nagy felelőssége lesz a forrásteremtés az ültetvénykorszerűsítéshez, hogy legalább ötven százalékra növekedjen az étkezési alma aránya, ami jelenlegi 30 százalék.
Szabályozott piaci viszonyok szükségesek a felvásárlási ár tekintetében is, ehhez nyújthat segítséget az a – szavai szerint az Országgyűlés elé akár két héten belül benyújtható – törvénymódosítási javaslat, amely előírná, hogy a feldolgozásra szánt alma értékesítését az átadás előtt kötelező szerződésbe foglalni – mondta az agrárminiszter.
Kifejtette, ennek a szerződésnek kötelező árat, vagy olyan képletet kell tartalmaznia, amelyből a felvásárlási ár egyértelműen meghatározható. A javaslat értelmében minden, a feldolgozóüzemekbe beszállított almára írásbeli szerződést kellene kötni és a feldolgozóknak augusztus 1-ig a feldolgozandó mennyiség legalább 60 százalékára kell ilyen kontraktusokkal rendelkezniük.
Ez az első lépés, amelyet a legrövidebb időn belül a minisztérium fel tud kínálni az almatermelőknek, ezzel pedig csökkenthető a termelők kiszolgáltatottsága – tette hozzá Nagy István.
A közösen megtervezett almatermelés és értékesítés nagyobb mennyiségről történő tárgyalást, jobb árat és ütemes beszállítást tenne – hívta fel a figyelmet az agárminiszter. Nagy István hangsúlyozta, el kell dönteniük a gazdáknak azt is, hogy a léalma feldolgozását, valamint az étkezési alma piacra juttatását egy, korábban már hangoztatott termelői tulajdonban feldolgozóüzem, hűtőház és csomagolóüzem létrehozásával képzelik-e el.
Az is kérdés, – folytatta – , hogy a gazdáknak egyénileg, kisebb kapacitású üzemek, vagy egy közös, nagyobb feldolgozó felépítésével járnának jobban, de mindkettő esetében teljesíteniük kell a szerződésben „feketén-fehéren” foglaltakat. „Ha ezekre a kérdésekre igen a válasz, akkor azt tudom mondani Önöknek, a kormány is azt fogja mondani, igen, ez a projekt életképes és megvalósítható” – közölte.
Nagy István szerint ezzel a gazdák ennek az új vállalatnak a „részvényesei” lennének, a befektetett árujuk után pedig a haszonból és az eredményekből egyaránt részesülnének. Az almatermelésben is megmutatkozó munkaerő-problémával kapcsolatban azt mondta, a gazdáknak az idénymunka helyett a jóval vonzóbb egész éves foglalkoztatást bevezetését is mérlegelniük kellene.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke, az Országgyűlés alelnöke felszólalásában elmondta, olyan fejlesztésre van szükség, amely nem kifejezetten az almasűrítmény-gyártásra összpontosít, hanem elsősorban a nyugat-európai piacokon keresett termékek előállítását célozza. Jelezte, belátható időn belül közel 8 ezer hektárnyi almaültetvény szorul felújításra, ezek a termőterületek a minőség, a hozamok, az önköltség és a hozzáadott érték már nem versenyképesek a modernebb ültetvényekkel.
Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke fontosnak nevezte, hogy ha a termelők el tudnák fogadni azt a termelői keretszerződést, amelyben a felvásárlási árat – pozitív külföldi mintákra alapozva – egy többtényezős képlet alapján határoznák meg. A képlet tartalmazná például az adott év várható termésmennyiségét, a sűrítmény világpiaci árát és az alma előállítási költéségét is – tette hozzá a kamarai vezető.