Bár évtizedekig vita övezte, mára a klímaváltozás a mindennapjainkat meghatározó jelenséggé vált, ráirányítva a figyelmet a vízgazdálkodásra. Különösen így van ez az Alföldön, amely a szántóföldi növénytermesztésünk legfontosabb területeit adja, jelentős része ugyanakkor meleg-száraz, csapadékszegény. Az ezzel járó hatások csökkentésének eszköze az öntözés lehetőségének megteremtése és az öntözési rendszerek fejlesztése – mondta Nagy István agrárminiszter a mezőhegyesi öntözési beruházás ünnepélyes átadásán.
Fotó: Kallus György / VilággazdaságAz öntözési mintaprogramnak tekintett beruházást a kormány 8,5 milliárd forinttal támogatta. A fejlesztés keretében 81 öntözőberendezés épült ki, ennek köszönhetően az egyidejűleg öntözhető terület 2500 hektárról több mint 5000-re nőtt.

Az öntözés korszerűbbé és hatékonyabbá tétele versenyképességi kérdés, amelyben a magyar agrárium az európai uniós átlaghoz képest le van maradva. A nemzeti öntözésfejlesztési mintaprogram célja, hogy a hazai mezőgazdaságban bemutasson egy környezetkímélő, a vízzel takarékosan bánó, mégis hatékony technológiát, amelyet nagy területen alkalmazva garantálható a termelés biztonsága és emelhető annak mennyisége. Az ország legnagyobb öntözésfejlesztési programja nemcsak a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság, de a teljes hazai agrárium fejlesztésében is mérföldkőnek számít

– közölte Nagy István.

A klímaváltozás elfogadása mellett sok korábbi gyakorlatot is fel kell számolni – világított rá. Mint mondta, az elmúlt időszak a klímaváltozás mellett jó néhány példa szolgált arra, hogy a rendkívüli idők rendkívüli megoldásokat igényelnek az agráriumban, a gyors és megfelelő alkalmazkodás pedig azért is különösen fontos, mert számíthatunk arra, hogy ha lekerülnek rólunk a mostani terhek, akkor a korábbiaknál is jobb tempóban tudunk haladni; a megszerzett tudás pedig velünk marad, és remélhetőleg a későbbiekben is hasznunkra lesz.

Csányi Attila, a beruházás gépbeszállító partnere, a KITE Zrt. igazgatóságának az alelnöke köszöntőjében kiemelte, az idei aszályos nyár miatt a mezőgazdasági kibocsátás körülbelül 30 százaléka veszett oda, a gazdasági kár 500 milliárd forint körül alakul. Ha ezt az összeget – uniós 50 százalékos támogatási intenzitású projektekkel számolva – öntözésfejlesztésre fordítanánk, a hazai termőterület 9-10 százaléka, mintegy 400 ezer hektár lenne öntözhető.

Lázár János: azt szeretnénk, hogy a mezőgazdaságnak legyen egy reneszánsza

A miniszter szerint ebben a szemléletformálónak is tekinthető tevékenységben kulcsszerepe van az olyan beruházásoknak, mint amilyen Mezőhegyesen megvalósult. A növények vízigényét, a talaj nedvességtartalmát, a meteorológiai adatokat, az időjárási előrejelzéseket és a rendelkezésre álló vízmennyiséget figyelembe vevő precíziós technológiák alkalmazásával kialakított rendszer képes lesz meghatározni az öntözés idejét, mértékét, szükségességét. Manapság ugyanis nem elég növelnünk az öntözött területek nagyságát, mindezt a lehető leghatékonyabban kell megtennünk, hiszen a víz már ma is aranyat ér, és a dolgok afelé mennek, hogy később ez nem csak képletesen lesz igaz.

Az aszály elleni védekezés hatékonyságának növelését és a vízzel való észszerű és takarékos gazdálkodást célozza az a változtatás, amely a 2023-tól induló Közös Agrárpolitika (KAP) keretében a környezeti, klímavédelmi és biodiverzitás szempontjából értékes területeknél is elérhetővé teszi a mezőgazdasági területek után fizetendő alaptámogatást. A tárca számításai szerint ez a módosítás 100 ezer hektáron ösztönzi majd a gazdálkodókat arra, hogy megőrizzék a mezővédő erdősávokat, a mezsgyéket, a vízfolyások parti sávjait, a vizenyős vagy éppen a szikes területeiket.

Nagy István emlékeztetett arra, hogy a kormány az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett az öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében: létrejöttek az öntözési közösségek és több tízmilliárd forint értében valósultak meg öntözési beruházások. 2021-ben országosan a 174 200 hektárnyi vízjogilag engedélyezett öntözhető terület körülbelül felén, azaz 85 ezer hektáron öntöztek. Az elmúlt öt év adatai alapján megállapítható, hogy az üzemre engedélyezett és a ténylegesen kiöntözött vízmennyiségek közötti különbség folyamatosan nő, aszályos években sem csökken jelentősebben. A kabinet célul tűzte ki, hogy 2024-re megduplázza az öntözött területeket, elérve a 200 ezer hektárt, majd 2030-ig újra 350 ezer hektáron folyik öntözéses gazdálkodás.

Több mint száznegyven öntözési közösség

A szakminiszter kitért arra is, hogy 2020. január 1-jével lépett hatályba Magyarország első öntözéses gazdálkodásról szóló törvénye, majd 2020. június 29-én annak végrehajtási rendelete. Ezek a jogszabályok az adminisztratív terhek csökkentésével, az öntözési szolgalom bevezetésével és az öntözési közösségek megalakításának támogatásával komoly előrelépést jelentettek. Az öntözés kapcsán nem csupán a víz rendelkezésre állása a kérdés, a beruházások költségigénye is gátolhatja a gazdákat abban, hogy megfelelő mennyiségű vízhez juttassák a növényeket. Ennek a problémának a megoldására dolgozták ki a termelők közösségbe szerveződésének lehetőségét.

Jelenleg 142 elismert öntözési közösség létezik, amelyek több mint 63 ezer hektárnyi művelt ingatlanon folytatnak öntözéses gazdálkodást. A már elismert öntözési közösségeken kívül 18 közösség kérelmeit vizsgálják, és további 55 jelentette be megalakulási szándékát. Az öntözési közösségek leginkább az Alföldön és a Kisalföldön létesülnek, de van példa észak-magyarországi, dél- és közép-dunántúliakra is.

Jelentős öntözési beruházások

Még lehet pályázni a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére. A felhívás átfogóan biztosít fejlesztési forrást az öntözéshez kapcsolódó minden tevékenységhez. A kérelmek benyújtására a hosszabbítás miatt jövő június végéig van lehetőség. Az eddig meghozott támogatói döntések eredményeként 753 termelő részesült 46 milliárd forint dotácoóban. A napokban pedig újabb 31 pályázatról született döntés, amely további 6,5 milliárd forint támogatást jelent. 2023 és 2027 között pedig a KAP Stratégiai Terv alapján az eddiginél is több, mintegy 70 milliárd forint jut az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére. Támogatják emellett az öntözési közösségek együttműködését is: itt is az év végéig van lehetőség a kérelmek benyújtására, és már 26 közösség részesült 1,8 milliárd forint támogatásban.
Tekintettel a beruházások magas költségigényére, öntözési igazgatási szervként a Nemzeti Földügyi Központ a hazai öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében 2020-tól eddig 9 harmadlagos mű rekonstrukcióját célzó, egyúttal mintaprojektnek is minősülő állami beruházás megvalósítását kezdte meg.

A főművek, illetve a vízellátást biztosító volt üzemi művek, azaz a harmadlagos művek fejlesztésével több tízmilliárd forintos nagyságrendben valósultak meg infrastrukturális beruházások. A Belügyminisztérium koordinálásával az elmúlt években nyolc tározó épült az országban, 5 millió köbméter maximális tározókapacitással. Az utóbbi három évben felújítottak vagy átépítettek 314 műtárgyat és 33 szivattyútelepet.

Kiemelten fontos a digitalizáció

A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság digitális mintagazdaságként, valamint mezőgazdasági 5G- és dróntesztpályaként is segíti a megfelelő innovációs környezet létrehozását, lehetővé téve a termelők számára ezeknek a technológiáknak a bemutatását. Az informatika térhódításának köszönhetően a mezőgazdaságban is megjelentek azok a fejlesztések, amelyek nemcsak a termelés optimalizálását és a megalapozott döntéshozatalt segítik elő, de látványos hatékonyságnövekedés is elérhető általuk. Az agrárium digitalizációja nagy jelentőségű a talajok termőképességének megőrzésében, a termelés során kijuttatott mesterséges anyagok általi környezetterhelés mérséklésében, illetve a termésbiztonság és nyomon követhetőség növelésében.

A most elkészült beruházás tehát minden szempontólmpéldaértékű, és kiválóan bemutatja azt, hogy az öntözéses gazdálkodás manapság az egyik legkomplexebb rendszer, amely az agrárium versenyképességének fejlesztését szolgálja

– zárta gondolatait Nagy István agrárminiszter.