Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) beszámolója szerint a magyarországi vágóhidakon 3,606 millió sertést vágtak le 2021 első három negyedévében, 150 ezer darabbal többet, mint 2020. január–szeptemberben, ami 4,3 százalékos növekedést jelent. A levágott állatok élősúlya összesen 427 ezer tonna, hasított súlya 344 ezer tonna volt, azaz mind az élő-, mind a hasított súly közel 4 százalékkal haladta meg az előző évi értéket.

A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző év első három negyedévi 54,5 ezerről erőteljesen, 28,5 százalékkal 70 ezer darabra emelkedett a 2021. január–szeptemberi időszakban. Ennek az adatnak a jelentőségére hívta fel a VG figyelmét Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége elnöke, hozzátéve, hogy egyébként a vágási adatok megfeleltek a várakozásnak.

A kocavágások drasztikus növekedési üteme jelzi, hogy a kocatartók, vagyis a malacokkal a piacra lépő szereplők reagáltak leghamarabb a sertéságazatban kialakult helyzetre, itt szakadt be leghamarabb az ár, és erre reagálva az állomány-leépítés is itt következik be legelőbb. Ennek azért voltak a piacon jelei, kisebb kocatartók hamarabb értek el ahhoz a ponthoz, amikor feladták, és vágóhídra küldték állományukat. Éder Tamás szerint ráadásul ebben a számban nincs benne még néhány nagyobb kocatartó hasonló döntése, akik az elmúlt hetekben kezdték meg kocaállományul leépítését. Ebből következően szinte biztos, hogy az év végi kocaszámok még ennél is rosszabbak lesznek, ez pedig a jövő évi várható termelést, annak visszaesését határozhatja meg.

A külkereskedelmi adatokból ugyanakkor kiderül, hogy nem igazak azok a hírek, amelyek szerint nagyon megemelkedett az import élősertés-behozatal – nyomatékosította Éder Tamás. Sőt, az augusztus végéig rendelkezésre álló adatok szerint 1,6 százalékkal csökkent is az előző év első nyolc havi mennyiségéhez képest. Az AKI adatai szerint ugyanebben az időszakban az élő sertés kivitelének volumene 8,8 százalékkal csökkent. Az export 20,9 ezer tonna, az import 47,6 ezer tonna volt, azaz a behozatal több mint a kétszerese volt a kivitelnek. Éder Tamás szerint az exportban az év hátralévő hónapjaiban lesz egy jelentős korrekció, ugyanis Romániában súlyosbodott az afrikai sertéspestis helyzet, az odairányuló élősertés-exportunk pedig az elmúlt egy-két hónapban emiatt érdemben növekedett. A romáén piaci ár ugyanis magasabb lett a magyarországinál, emiatt a határmenti, sőt már az attól távolabb termelő sertéstartók számára is rendkívül vonzóvá vált. Az Alföldről jelentős az élősertés-szállítás Románia felé, A Hússzövetség elnöke pedig valószínűsíti, hogy az éves adat az exportban már nem mutat ilyen mértékű visszaesést.

 

Figyelemreméltó, hogy a szintén augusztusig rendelkezésre álló adatok szerint húsimport csökkent, miközben az export növekedett. Ez azért is érdekes, mert olyan rendkívüli piaci helyzetben, mint amilyen a mostani, a tapasztalatok szerint az olcsó import elárasztja a kiskereskedelmet. Ez most nem látszik, bár behozatal van, dömpingről nem beszélhetünk.

Arra a kérdésre, hogy a mostani sertéspiaci válság milyen okozza-e piaci szereplők kihullását és a konszolidáció mellett koncentrációval is jár-e, Éder Tamás elmondta: lesznek, aki felhagynak a termeléssel és ez a folyamat valószínűleg újfent a koncentráció irányába hat, és itt most tényleg csak a legpiacképesebbek és a leginkább tartalékokkal rendelkezők azok, akik maradnak. Az pedig külön érdekessége a jelenlegi helyzetnek, hogy ezt a konszolidációt középtávon fel is gyorsítják az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázatok. Ezek végrehajtására ugyanis csak azok lesznek képesek, akik túlélik a jelenlegi helyzetet, de olyanok is átvészelhetik a mostani válságot, akik viszont már a pályázatokhoz szükséges önerőt nem tudják előteremteni. Utóbbiak viszont később, a hatékonysági versenyben fognak elvérezni.