PRRS-mentesítés: látszik az alagút vége

Fotó: Imre György / Békés Megyei Hírlap
Már csak néhány hónap, és lezárulhat a hazai sertésállomány PRRS-mentesítése. Dúl Udó, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértője cikkében végigveszi, melyek a PRRS-mentes sertésállomány közvetlen és járulékos piaci előnyei.

A Nemzeti PRRS Mentesítési Terv (NMT) célja a hazai állatállomány sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától való fertőzöttségének – ezáltal a vírus okozta minden közvetlen és közvetett gazdasági kártételnek – megszüntetése, középtávon a sertéságazat antibiotikum felhasználásának csökkentése és a magyar sertés nemzetközi versenyképességének növelése. Több, mint hét év szakmai munkájának köszönhetően mára szinte az egész ország területe mentes, néhány hónap múlva pedig eredményesen fejeződhet be a program.

A koronavírus-helyzet miatti keresletingadozások, az afrikai sertéspestis okozta világszintű anomáliák, az ezekre visszavezethető uniós piaci problémák és az inputárak növekedése miatt az elmúlt időben érthető módon megnőtt a sertéságazati szereplők bizonytalansága. Sajnálatos módon néhányan megpróbálják kihasználni a termelők helyzetét és dezinformációkat kezdtek el terjeszteni, többek közt a PRRS-mentesítéssel kapcsolatban, az állategészségügyi szabályokat okolva, hogy azok a jelenlegi sertéságazati válságban további hátrányt jelentenek, ezzel tovább rontva helyzeten.

Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

A mentesítésben eredményes hazai sertéstartók munkájának megőrzése és a mentesítési program befejezésének részletei megismerése érdekében Bognár Lajos országos főállatorvos, helyettes államtitkár és Nemes Imre (a Nemzeti PRRS Mentesítési Bizottság vezetője), valamint a szakmai és tenyésztőszervezetek vezetőinek részvételével a napokban tematikus ülést tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Sertéspiaci Monitoring Bizottsága.

Gyakorlatilag év végére befejeződik az elmúlt években fokozatosan, területről területre, megyéről-megyére végzett mentesítés az országos főállatorvosi határozatnak és a mentesítési tervnek megfelelően, néhány állomány esetében húzódik csak át munka 2022-re.

A tenyészállatoknál teljes mértékben befejeződik 2021-ben, jövő év március-áprilisra pedig a hízóállatoknál is lezárul a mentesítés, így az ország teljes állománya mentes lesz. Jelenleg az állományok több, mint 99 százaléka igazoltan mentes, míg 2012-ben még 20-25 százalék fertőzött volt. A kislétszámú állományok már évek óta mentesek, ezek esetében az állami állategészségügyi szolgálat éves monitoring vizsgálata segíti az elért eredmények megőrzését.

Eddig teher, most már feltétel

Több helyen is felmerül, hogy bizonyos állományok (újra) megfertőződnek és ez értelmetlenné teszi a PRRS-mentesítési programot. A helyszíni tapasztalatok ugyanakkor egyértelműen azt mutatják, hogy ezeken a helyeken alapvető állategészségügyi és járványügyi hiányosságok állnak fenn, és szinte minden esetben külföldről behozott fertőzött sertésekre volt visszavezethető a fertőzés.

Világosan kell látni, hogy bár a PRRS-mentesítés folyamata sokaknak egyértelműen teher (volt), a magasabb állategészségügyi státusz nemcsak lehetőség, de a jövőben az ágazat megmaradásának egyik feltétele is.

A mentesítési programhoz kapcsolódóan 7 év alatt plusz 7 milliárd Forint támogatáshoz jutott a sertéságazat, a visszatelepítések során pedig korszerű, magas genetikájú tenyészállatokat állítottak termelésbe. Az állattartó telepek nemcsak korszerűsítésen, de komoly fertőtlenítésen is átestek, melynek következtében az új állományok nemcsak a PRRS-től, de további, más betegségektől is mentesek.

Az ülésen elhangzottak szerint érdemes volt a programba belekezdeni, mert jelentős tenyésztői előrehaladást tett lehetővé és

az állattartó telepek járványvédelmi felkészültsége jelentősen javult.

Az elért státusz mozgásteret jelenthet a hazai sertéstenyésztők védelmében, valamint óriási előnyt jelent az, hogy (immunszupresszív betegség nélkül) az antibiotikum-használati igény jelentősen csökkenhet további lépések nélkül is.

Az antibiotikum-felhasználás csökkentése a sertéstartásban a PRRS-mentes állomány nélkül egészen biztosan nem valósulhat meg. A tulajdonosi körnek egyre több helyen nemcsak az antibiotikum-felhasználás csökkentése merül fel célként, de az antibiotikum-mentes sertéshús előállítása is, mivel erre kimondott piaci kereslet is van Európában. Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia csökkentés pedig mindenkinek érdeke.

A mentes állomány gazdaságilag is előnyös

Előzőeknél lényegesebb lehet majd az az eredmény, ha a PRRS-től való mentesség a betegségekből eredő gazdasági károk elmaradása okán javítja majd a hazai sertéstartás gazdaságosságát. Kijelenthető, hogy – nemcsak Európában, de világszinten is – a PRRS a legnagyobb mértékű, észrevétlenül gazdasági károkat okozó betegség. Különösen az, ha hozzászámítjuk a gyógykezelési költségeket, illetve egyéb, az immunszupresszió miatti másodlagos fertőzéseket és azok kezelési költségeit. Egy idei tudományos publikáció kimutatta, hogy Németországban a nyereség átlagosan 19 százalékkal alacsonyabb a PRRS-sel terhelt állományokban. A gazdasági környezet ugyan más, de nagyságrendileg itthon is hasonló eredményekre számíthatunk. Szerencsére már szép számmal akadnak hazai pozitív példák, ahol arról számolnak be, hogy a telepi eredmények oly mértékben javultak, hogy utólag akkor is belefognának a mentesítésbe, ha nem lenne rá célprogram. Olyan szereplők is vannak, akiket a PRRS-program ébresztett rá az állategészségügyi, vakcinázási programok hatékonyságára,

A legnagyobb problémát jelenleg azok a külföldi (nem mentes) állatszállítmányok okozzák, amelyek visszahozzák Magyarországra a betegséget. Ez tette indokolttá és lehetővé is egyben, hogy Magyarország szeptember közepétől – a szakmai, illetve a tenyésztőszervezet egyetértésével és támogatásával – szigorítson az élőállat-beszállítás feltételein. Az azonnali vágási célra történő szállítást kivéve – már nem lehet PRRS-sel fertőzött sertést beszállítani. (Részben ennek eredményeként is csökkent a malacbeszállítás 30 százalékkal szeptemberről októberre)

(Ehhez kapcsolódóan november 22-én a Földművelésügyi Értesítőben megjelent az Országos Főállatorvos 3/2021. számú határozata, mely ide kattintva letölthető)

Világosan kell látnunk azt, hogy

a jelenlegi, súlyos európai húspiaci válsághoz semmilyen módon nem köthető a PRRS-mentesítés kötelezettsége.

Az európai sertéságazatot az exportpiaci anomáliák és a terjedő afrikai sertéspestis miatt eladatlan húsmennyiségek és a drasztikusan megnövekedett takarmány-, energia- és más input-árnövekedés állítja a szakadék szélére. A hazai sertéstartás költséghatékonysági lemaradásait sem az állategészségügyi státuszunk okozza, hanem más gazdasági tényezők.

Előtérbe kerül a járványvédelem

Fontos hangsúlyozni azt is, hogy az EU-n belül a piacvédelmi lehetőségeink igen korlátozottak, csupán jól indokolt állategészségügyi szempontok alapján lehet némi mozgásteret érvényesíteni.

A PRRS-mentesítési program lehetőséget nyújtott és nyújt arra is, hogy az állattartók figyelmét felhívjuk a járványvédelemre, ami ebben az afrikai sertéspestis-járvánnyal terhelt időszakban a védekezés színvonalát is emeli.

A mentesítési programot már a 2014-es indulás előtt és a 2018-as időközi széleskörű egyeztetések során is valamennyi ágazati szakmai szervezet támogatta, a NAK Sertéspiaci Monitoring Bizottságának tematikus ülésén pedig a szervezetek vezetői megerősítették, támogatva a program végig vitelét.

A megtartott egyeztetés eredményeként több témában szakmai párbeszéd is indul az elért státusz fenntartása és minden érdekelt számára érezhető előnyök megteremtése érdekében.

Fentiek miatt különösen fontos, hogy a mentesítéshez kapcsolódó találgatások és dezinformációk terjesztésének elejét vegyük, mindenkinek felhívjuk a figyelmét a PRRS-mentesítés szakmai jelentőségére és gazdasági hasznára és hogy milyen további hozzáadott értéke van a végrehajtott járványvédelmi intézkedéseknek.

Minden jel arra utal, hogy néhány hónap múlva a jelenleg kedvezőtlen piaci környezet ellenére is egy sikeres hazai sertéságazati program lezárásáról beszélhetünk majd.

Szerző: Dúl Udó, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértője

A cikk felhasználási feltételeiről itt tájékozódhat.