A Hajdúböszörményben tartott Galambtenyésztők Szakmai Napján tárcavezető emlékeztetett, ezt támasztja alá az idén áprilisban Szingapúrral, majd májusban Japánnal kötött megállapodás a nagy mennyiségű magyar galambhús exportjáról. Mindezek kiszolgálásához kiemelkedő fontosságú a Görbeházán épülő magas technológiai színvonalú vágóhíd és feldolgozóüzem, amely segítségével értékesíthetők és világszerte népszerűsíthetők ezek a luxusminőségű, Magyarországon előállított termékek.
A hazai húsgalambágazat újjászervezését és fellendítését célul tűző kezdeményezés 2018 decemberében indult – elevenítette fel Nagy István. Mindez annak felismerése eredményeként történt, hogy
az egységes testméretű, magas hasznos húsarányt produkáló, előhűtött galamb kifizetődő exportcikk lehet a megfelelő piacképes árualap biztosítása mellett.
Ennek nyomán indult el mintaprojektként a Nemzeti Húsgalamb Program, „Szárnyaló gazdaság” elnevezéssel. Ehhez az agrártárca 2019 óta nyújt vissza nem térítendő átmeneti támogatást, amely haszongalamb vásárlására fordítható. Az elmúlt négy évben összesen 55 kérelmet nyújtottak be, 38 322 húsgalamb vásárlásához, amely támogatási értéke több mint 190 millió forint. Nagy István jelezte, szeptemberben újra megnyitják a tenyészgalambok vásárlását segítő pályázatot.
A támogatás célja a húsgalamb-termékpálya fejlesztése és az egységes árualap megerősítése mellett hozzájárulni az ezzel foglalkozó magyar családok megélhetéséhez, a vidék népességmegtartó erejéhez. A galambokkal, kisállatokkal való foglalkozás ugyanis közösségépítő erő, a közös szenvedély, a közös sikerek és emlékek pedig olyan erős köteléket hoznak létre, amelyben tradíciók, kulturális értékek öröklődnek nemzedékről nemzedékre. Hozzátette: ez a közösség olyan értékeket hordoz, mint a szolidaritás, a felelősség egymás, a természet és a környezet iránt. A fejlesztések és az innovációk révén itt is megőrizhetők és megújíthatók az agráriumhoz kötődő gazdag hagyományaink, a tapasztalatokra és szakmai tudásra épülő szellemi örökségünk – tette hozzá.
