Minőségi takarmány olcsóbb alapanyagból – ebben segít az enzimtechnológia

Forrás: Freepik
Téves immunreakciót is kiválthatnak a sertés- és baromfitápok fontos aminosavának helyettesítésére használt olcsóbb fehérjeforrások. Később pedig veszélyeztetheti az állat termelékenységét és a teljesítményét. Ezt tudja kiküszöbölni egy enzim.

Óriási nyomás nehezedik a takarmányozási szakemberekre. A gabona- és nyersanyagárak csillagászati mértékben emelkedtek az elmúlt hónapokban, de a száraz takarmánylizin (L-lizin) is egyre drágább. Nem könnyű tehát úgy átformálni az adagokat, hogy ne sérüljön a takarmány minősége, de a költségek is a legalacsonyabbak maradjanak – olvashatjuk a The Pig Site-on. Az Elanco Animal Health szerint egyre nagyobb az aggodalom, hogy a lizin – a sertés- és baromfitápok fontos aminosava – helyettesítése olcsóbb takarmányösszetevőkkel a jövőben veszélyezteti a termelékenységet és a teljesítményt. Mivel a lizin még mindig hiánycikk, és semmi jele annak, hogy a nyersanyagárak egyhamar csökkenni fognak, a helyzetre egy enzim jelenthet megoldást.

Amikor a takarmánygyártók olcsóbb fehérjeforrásokkal akarják helyettesíteni a lizint, problémák léphetnek fel az emésztés és a tápanyagellenes reakciók tekintetében. Agustina Rodriguez, az Elanco Animal Health műszaki takarmányozási szakértője szerint

a szója- és repcemagliszt például csökkent teljesítményt és a bélsárban történő magasabb nitrogén-kiválasztást eredményezhet.

A legtöbb növényi alapú nyersanyag ugyanis úgynevezett β-mannánokat, vagyis emészthetetlen rostokat tartalmaz, amit az egy üregű gyomorral rendelkező állatok nem tudnak lebontani. A β-mannánok szerkezet hasonlít bizonyos kórokozókéhoz, így az állat szervezet ezt gyakran tévesen fertőzőként azonosítja – ezt nevezik takarmány-indukált immunválasznak (FIIR).

A sertés- és baromfitápokban jellemzően használt fehérjeforrások – szója-, repce- és napraforgóőrlemény – gyakran nagy mennyiségű β-mannánt tartalmaznak. Ezen összetevők mennyiségének növelése gyakran növeli az emésztési zavarok, a bélgyulladás és a bélfertőzésekre való fogékonyság kockázatát

– hangsúlyozta a szakértő. Mivel már nagyon kis β-mannán-koncentráció is elég az FIIR kiváltásához,

a fiatal sertések és csirkék különösen érzékenyek a rossz hatásaira, amelyek negatívan befolyásolhatják az egész életen át tartó termelékenységet.

Az olyan enzimek, mint a Hemicell HT, sertés- és baromfitápokba való beillesztése azonban megelőzheti a takarmány-indulkát immunválasznak és ennek káros következményeit. Az enzim hidrolizálja a β-mannánokat, így az állat immunrendszere nem azonosítja fenyegetésként. Az enzim a lenyeléskor azonnal hat és elhárítja a potenciális FIIR-t, így később csökkenti a nagy mennyiségű, ép, növényi eredetű fehérjék etetésével járó energia- és tápanyagpazarlást, valamint a teljesítményveszteséget.

A Hemicell HT enzim beépítése tehát bizonyítottan növeli a takarmányhatékonyságot és optimalizálja a sertések és brojlerek termelési teljesítményét
az olyan takarmányok esetén, amelyek 0,2 százalék vagy annál több oldható β-mannánt tartalmaznak. Ennélfogva, a takarmányozási szakembereknek és a gazdáknak érdemes megfontolniuk az enzimtechnológiát, ha olcsóbb takarmány-összetevőkből minőségi takarmányt akarnak biztosítani.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink