Mint ahogyan korábban megírtuk, kimerült az állategészségügyi támogatási keret, és az az Agrárminisztérium augusztusban erre az évre felfüggesztette a kérelmek befogadását, ami a termelők szerint növeli az állategészségügyi kockázatot, és költségnövekedést jelent számukra. A tárca már akkor jelezte, hogy a keret már az elmúlt években is szűkösnek bizonyult, és 2020-ban egymilliárd forintos, 2021-ben pedig 500 millió forintos többletforrást nyújtott, a forráshiány miatt nem teljesült jogos igényeket pedig a tárgyévet követő évben fizették ki, illetve azt is, hogy jövőre ismét meghirdetik ezt a támogatási formát.
A 2023-ra vonatkozó rendeletmódosítási tervezet elkészült, azt pedig a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) november elején meg is kapja egyeztetésre – közölte honlapján a MÁSZ. A tervezet szerint jövőre 11,9 milliárd forint állna rendelkezésre a vérvételek, vakcinázások, gyógykezelések és immunizálások költségének támogatására. A szövetség leszögezi: ezt a mintegy 2 milliárd forintos keretcsökkentést elfogadhatatlannak tartja, hiszen
A MÁSZ ugyanakkor hozzáteszi, hogy egyetért az állami pénzeszközök optimális, célzottabb és szakmailag hatékonyabban felhasználásával. Szerintük azonban ezt úgy kell megvalósítani, hogy ne okozzon kárt az amúgy is súlyos helyzetben lévő állattenyésztési ágazatoknak. Úgy vélik, a döntésnél fontos szempontként kell szerepelnie annak, hogy a rendelet alapján igénybevehető támogatások kerete 2020 és 2021-ben is több mint 13,5 milliárd forint volt évente, de ez az összeg sem tartott ki év végéig. Idén pedig hét hónap alatt fogyott el 11 milliárd forint.
A MÁSZ szerint az elmúlt két évben jelentős veszteséget felhalmozó állatartók az állategészségügyi költségeik támogatása nélkül nem tudják a korábbi évekre jellemző mennyiségben elvégezni állományuk állategészségügyi szűrését, illetve vakcinázását. Ez rövidtávon jelentős állategészségügyi kockázatokat, hosszabb távon pedig versenyképességi és piaci hátrányt jelent, ráadásul a magyar állattenyésztők elvesztenék a hosszú ideje nagy anyagi és munkaerő ráfordítással elért mentességi státuszaikat, illetve veszélybe kerülnének a jelenleg is folyó mentesítési programok is. A MÁSZ ezért arra kéri, az Agrárminisztériumot, hogy a tárca a 2023-as keretet legalább 12,5 milliárd forintra módosítsa.
A szövetség néhány szakmai részletben is módosítana a tervezeten. A MÁSZ szeretné elérni, hogy a támogatott beavatkozásokat egészítsék ki az antimikrobiális rezisztencia elleni védekezést szolgáló vizsgálatokkal, mégpedig valamennyi érintett állományra, fajtól és üzemmérettől függetlenül. A szakmai szervezet egyetért az agrárkormányzattal abban, hogy egyes állategészségügyi szolgáltatások törlése, módosítása, illetve új betegségek beemelése indokolt. A tervezet készítőivel ellentétben ugyanakkor nem javasolják sem az úgynevezett IBR- (egy elsősorban lázas, általános, valamint légzőszervi tünetekkel járó, herpeszvírus által okozott, és esetenként számottevő gazdasági károkat okozó megbetegedés, sem a paratuberkulózis-mentesítés támogatásának megszűntetését. Utóbbi betegség szintén jelentős gazdasági károkat okoz.
A vágóhídra szállított sertéseknél, szarvasmarháknál, baromfiknál és nyulaknál végzett
Az antibiotikum felhasználás csökkentése csak megfelelő vakcinázási programokkal lehetséges, illetve a telepi takarítások-fertőtlenítések elvégzésével ezekhez is szükséges a megfelelő támogatási szint fenntartása. Mint írják, észrevételeiket és javaslataikat a MÁSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nevében is megküldték az Agrárminisztériumnak.
