Idén már nem jut forrás az egyes állatbetegségek megelőzésének és leküzdésének támogatása címen juttatott állategészségügyi támogatásra – derült ki az Agrárminisztérium (AM) válaszából, amelyet a VG-nek küldött a nevezett dotáció felfüggesztésével kapcsolatos érdeklődésünkre. A támogatás leállításának oka az volt, hogy
a keret kimerült, ezért augusztus 12. óta már nem is fogadnak be ezen a jogcímen beadott támogatási igényt.

Az AM válaszában hangsúlyozta: az idei költségvetési források felosztásánál is fontos szempont volt, hogy az immár 15 éve meglévő támogatási forma 12,5 milliárd forintos éves keretösszegét ebben az évben is biztosítsák. A vonatkozó rendelet szerint egyébként az idei keretből 2,5 milliárdot a baromfiágazatban, 8,5 milliárdot egyéb állattenyésztési ágazatokban, például a sertéstartóknál, 1,5 milliárd forintot pedig a vemhes üszőkre vonatkozó állategészségügyi szolgáltatásra, gyógykezelésre és immunizálásra kell felhasználni. (A baromfiszektorra jutó támogatás egyébként 2019-ben ugyancsak 2,5 milliárd, 2020-ban 3 milliárd, 2021-ben pedig 2,9 milliárd forint volt).

A támogatás vissza nem térítendő, végső kedvezményezettjei pedig – habár a támogatási kérelmeket az állatorvosok nyújtják be – az állattartó vállalkozások – nyomatékosította a minisztérium.

A tárca válaszából kiderül, hogy a keret már az elmúlt években is szűkösnek bizonyult. Mint írta, a támogatási konstrukció folyamatos működésének fenntartása érdekében– amellett, hogy jelentős összegű, 2020-ban egymilliárd forintos, 2021-ben pedig 500 millió forintos többletforrást nyújtott – a tárca lehetőséget biztosított arra is, hogy a forráshiány miatt nem teljesült jogos igények a tárgyévet követő évben kifizethetők legyenek. A minisztérium szerint a támogatásra benyújtott kérelmek száma és összege az elmúlt években még többletforrás biztosítása mellett is jóval meghaladta a rendelkezésre álló keretösszeget, ezért minden évben tetemes számú jogos támogatási igény volt, amelyet a következő évi keret terhére kellett teljesíteni. Ez volt az egyik oka a 2022-es keretösszeg idő előtti kimerülésének is – írták.

Az AM azt is közölte, hogy

Felmerült a kérdés, hogy a támogatás megszűnése nem növeli-e az egyes állatbetegségek kockázatát. Erre az AM azzal reagált, hogy a felfüggesztett forrás nemzeti finanszírozású, és
elsősorban mintavételt és laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatok elvégzését segítette.

Az afrikai sertéspestisnél (ASP) és a madárinfluenzánál ez leginkább az élőállat-szállításokat megelőző kötelező vizsgálatokat érinti, amelyeket a támogatásoktól függetlenül továbbra is el kell végezni – nyomatékosította az AM, hozzátéve, hogy ezen betegségek elleni védekezéshez uniós társfinanszírozással működő támogatást is igénybe vehetnek az állattartók. Termelők szerint azonban a támogatás felfüggesztése növeli az állategészségügyi kockázatot, és – bizonyos költségeik visszafogása miatt – ronthatja az állományok általános állapotát. Egy a VG-nek nyilatkozó, egy turnusban 200 ezer csirkét nevelő termelő szerint ez a támogatás 12,6 forint volt egyedenként, ennek megszüntetése pedig 6-7 millió forinttal növeli az elmúlt másfél évben egyébként is jócskán megemelkedett költségeit. Mint mondta, eddig a vakcinázáson és a mintavételeken felül szívesen adott a csirkéknek vitaminokat és probiotikumokat, most viszont a vitaminokon valószínűleg spórolni fog. Attól is tart, hogy

A baromfipiacot ismerő szakértők szerint is van kockázata a támogatás felfüggesztésének. Arra hívták fel a figyelmet, hogy az állategészségügyi státuszunk megőrzéséhez szükség van arra, hogy ez az állategészségügyi támogatás jövőre is a termelők rendelkezésére álljon, illetve arra is, hogy termelők a támogatás nélküli átmeneti időszakban is úgy járjanak el, ahogyan akkor, amikor ezeket a költségeket el tudták számolni. Egyes szakértők a jövő évi támogatási jogosultságot tennék függővé attól, hogy az állattartók támogatás nélkül, a saját költségükre is elvégezték-e ugyanazt, mint amit a dotációval.