Higiénia méreganyagok és mellékhatások nélkül

Forrás: Heves Megyei Hírlap
Fotó: Huszár Márk
Az idő múlásával mindannyian szembesülünk a tagadhatatlan ténnyel, miszerint az egyes fajokat sújtó, a világ különböző pontjain újra és újra felbukkanó fertőző betegségek – madárinfluenza, afrikai sertéspestis, kéknyelv betegség – mellett az emberekre veszélyes járványokat előidéző kórokozók is megjelenhetnek.

Fertőző betegségeket az állatokban/emberekben az azok szervezetébe jutott kórokozók (vírusok, baktériumok) okoznak. A fertőzés kialakulásukhoz szükség van egy gazdaszervezetre, amely fogékony az adott betegségre. A kórokozó mindig egy fertőzött egyedből származik, de a fertőzés átadásához ki kell jutnia a gazdaszervezetből. Ez általában testnedvek, illetve ürülék távozásával történik, amely okozhatja különböző tárgyak, a takarmány vagy az ivóvíz megfertőződését is. A fertőzés gyakran közvetett úton történik, például szennyezett eszközzel vagy cseppfertőzéssel.

A kórokozó bejutása az egészséges szervezetbe ú.n. fertőzési kapu(ko)n át történik, ezek rendszerint a különböző testnyílások (orr, száj, húgy- és nemi szervek), de lehetnek bőrsérülések, illetve a rovarok szúrása nyomán keletkező sebek is.

Minden fertőző betegség esetében létezik egy fertőzési küszöbérték, amely azt a kórokozó mennyiséget jelenti, amennyit egy fogékony állatnak fel kell vennie ahhoz, hogy benne is kialakuljon a betegség. Minél kisebb ez az érték, vagyis minél kevesebb mikroorganizmus képes betegséget előidézni, annál fertőzőképesebb, vagyis virulensebb az adott kórokozó. Az sem mellékes, hogy hány beteg állat termeli és üríti a mikroorganizmusokat, tovább fokozva ezzel a környezet ún. vírus-, vagy baktériumnyomását. Könnyen belátható, hogy minél több vírus vagy baktérium van a környezetben, annál több állatnak van esélye felvenni a küszöbérték feletti mennyiséget és ezáltal megbetegedni – mutatott rá Kormos István, az Ecowian Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

Mint mondta, a járványvédelem legfontosabb eszközei közé tartozik a takarítás, fertőtlenítés. Az állatok testén kívül került kórokozókat fertőtlenítéssel pusztíthatjuk el. Ebben az esetben az állatok szűkebb környezetét, a velük érintkező épületeket, eszközöket, berendezéseket szabadítjuk meg a biológiai szennyeződéstől. Ezzel azt igyekszünk meggátolni, hogy a következő fogékony állatcsoport a ragályfogó tárgyakkal érintkezve megfertőződjön az adott betegséggel. Ugyanakkor a fertőtlenítés csak akkor lehet sikeres, ha előtte alapos takarítást végzünk!

A fertőtlenítés célja szerint megelőző és betegség leküzdése során végzett, módja szerint egyszerű vagy szigorított lehet. A telepen az egyes esetekben használni kívánt fertőtlenítőszereket széles palettából választhatjuk ki. Mivel ezek között gyakran nem egyszerű eligazodni annak, akinek nem fő foglalkozása az állati környezet fertőtlenítése, érdemes erre szakosodott cég(ek)től tanácsot kérni a helyes kivitelezéshez.

Ezek a vállalkozások nem csak forgalmazzák az egyes szereket, hanem szaktanácsot is adnak a használatukhoz, sok esetben komplett programokat kínálnak a telepek higiéniájának magas szinten tartására. Érdemes felvenni a kapcsolatot az általunk legszimpatikusabbnak tűnő vállalkozással, és nem szégyellni tanácsot kérni tőle.

Fotó: Bencsik Ádám / Békés Megyei Hírlap

Kormos István kitért arra is, hogy cégük egy új magyar innováció eredményeként olyan tisztítószereket tudott piacra dobni, amelyek mellékhatások nélkül biztonsággal használhatók a mezőgazdasági termelés, növénytermesztés, állattenyésztés, valamint az élelmiszeripar, húsipar, élelmiszer-kereskedelem legkülönbözőbb területein.

Ezeknek a termékeknek alapja és hatóanyaga egy természetes vegyületet, hipoklórossavat tartalmaz. A hipoklórossav a természetben, a fehérvérsejtekben fordul elő, a test belső védelmi mechanizmusának kulcseleme, első védelmi vonalként szolgál a sebhelyeken a fertőzések leküzdésére. A termékcsalád környezetbarát is hiszen 100 százalékban lebomlik, alkoholszármazékokat nem tartalmaz, nem okoz üvegházhatást, 200-szor nagyobb fertőtlenítő erővel rendelkezik, mint az eddig ismert aktív klórt tartalmazó, lúgos kémhatású fertőtlenítőszerek. Belélegzése nem irritáló, nem bántja a bőrt, élelmiszerrel érintkező felületek lemosás nélkül fertőtleníthetők vele, költségkímélő módon.

A cikk eredetileg a NAKlap októberi számában jelent meg.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink