A baromfiágazat számára az inputköltségek emelkedése és az orosz–ukrán háború miatti bizonytalan piaci helyzet a legnagyobb kihívás, amelyet az újabb madárinfluenza-kitörések is nehezítenek – mondta egy konferencián Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) igazgatója. A takarmány-, az energia- és az egyéb költségek olyan mértékben emelkedtek, amit már lehetetlen kigazdálkodni, ezért a termékpályaláncban mindenki megpróbálja ezeket érvényesíteni az átadási áraiban. A lánc végén ott a fogyasztó, és ez az árnövekedés sokkal intenzívebben elérhet hozzá, ha egyszer megszűnik az ársapka, amely a baromfiágazatban a csirkemellet és a csirke far-hátat érinti, és amelynek elvileg – ha a kormány nem dönt úgy, hogy meghosszabbítja – május 1-jén ki kellene futnia a rendszerből.
Ha viszont meghosszabbítják az élelmiszerárstopot, az érintett magyar csirkehúsok gyakorlatilag „kikopnának” a boltokból, ugyanis a kiskereskedő már nem tudná beszerezni őket, a feldolgozók pedig elfordulhatnak a hazai piactól, mivel a külföldön is jól eladható csirkemell exportárai lényegesen magasabbak az itthoniaknál. Eközben pedig megjelenhet a bizonytalan eredetű importáru – mondta Csorbai Attila.
Annyi már az elmúlt hetekben is látszott a kiskereskedelmi egységekben, hogy a csirkemell és a szintén az árstop hatálya alá tartozó étolaj sokszor hiányzott a hűtőkből, illetve a polcokról, és az ugyancsak érintett lisztről korábban Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója azt mondta, hogy a nagyobb malmok visszafogták termelésüket, és június 30-ig kvótákat határoztak meg vevőiknek.
Kérdés az is, hogy az európai jövedelmi viszonyok hogyan fognak változni, és merre tartanak azok a most jól látható trendek, amelyek a vegán és zöldségalapú étkezés divatját és a csökkenő húsfogyasztást hozzák – vetette fel a BTT igazgatója. A baromfihúsból ugyan egyelőre nem fogy kevesebb, de ha magasabbak lesznek az árak, akkor a csökkenés elérheti ezt a húsfélét is. Csorbai Attila az uniós agrárpolitika zöldítésével kapcsolatban megjegyezte:
nagy kérdés, hogy ilyen szigorú feltételek mellett az európai termelők elő tudják-e állítani az állati termékeket, ezért ezt a szabályozás jókora élelmezésbiztonsági kockázatot hordoz, újra kellene gondolni.
A madárinfluenza megjelenése jócskán meg tudja változtatni a termelés mennyiségét, és nem csak a víziszárnyasoknál – mondta. Az idei első negyedévben a csirketermékpályán például 8-10 százalékos csökkenés volt megfigyelhető, mert bár a madárinfluenza mint egészségügyi probléma alapvetően a víziszárnyasokat érinti, de a telepítési korlátozások miatt sok csirketelepet sem lehetett termelésbe állítani. Szerinte ezek a folyamatok is azt erősítik, hogy az uniós agrárpolitikában az élelmezésbiztonság garantálásának kellene az elsődlegesnek lennie, csak ezt követően kellene egyéb kérdésekkel foglalkozni.
Az Agrárközgazdasági Intézet legfrissebb baromfipiaci jelentésében látszik a kínálat visszaesése. A csirkemellfilé átadási ára a 15. héten az egy évvel korábbinál 59,1, míg a csontos csirkemellé 66,9 százalékkal volt magasabb, összesített mennyiségük viszont csupán az egy évvel korábbinak csupán a 80,1 százalékát érte el. A visszaesés érinti a nem árstopos húsrészeket is, hiszen például csontos csirkecombból az egy évvel ezelőtti mennyiség 72,2 százalékát értékesítették a feldolgozók.
