A 2022-es évet jellemző történelmi aszályt, energiaválságot, takarmányhiányt, egekbe szökő inputárakat, háborús inflációt és szűkülő támogatási lehetőségeket követően tavaly kissé fellélegezhettek a hazai juhágazat szereplői – írja közös közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Juh és Kecsketenyésztők Szövetsége, valamint a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet. Az elmúlt év ugyanis a legeltetés és a kaszálás szempontjából is jóval jobban alakult: a kedvezőbb csapadékviszonyoknak köszönhetően a legeltetési idényt ki lehetett nyújtani, és jelentős mennyiségű szálastakarmányt lehetett betakarítani. Emellett a gabona- és takarmányárak csökkenése is segítette a téli takarmányozásra való felkészülést az ágazatban, így kedvezőbb helyzetben teleltek át az állatok.

Az is bizakodásra ad okot, hogy a 2027-ig tartó közös agrárpolitikában (KAP) számos olyan új támogatási forma jelenik meg, amely a korábbiaknál több címen nyújt segítséget a gyepre alapozott, extenzív állattartás számára. Azok az állattenyésztési ágazatok tehát, amelyek legeltetéses gazdálkodást folytatnak – így a juhágazat is –, a most induló agrártámogatási rendszerben új forrásokhoz is hozzáférhetnek majd, miközben a korábbi támogatási lehetőségek zöme is rendelkezésükre áll.

A 2022-es aszály azonban nem múlt el nyomtalanul, 2023-ban az előző évhez képest a juhtartók és az általuk tartott anyaállatok létszáma 5 százalékkal csökkent. Remélhetőleg a jobb takarmányhelyzet visszapótlásra sarkallja a juhtartókat, emellett a keresleti piac, a jó átvételi árak és a támogatások is megállíthatják az állomány csökkenését.

A szakmai szervezetek szerint kedvezőek a báránypiaci kilátások. Európában növekszik a kereslet a juh- és a bárányhús iránt, az EU önellátottsági szintje ugyanis Nagy-Britannia kiválásával a korábbi 95 százalékról 88 százalékra csökkent.

A folyamatos kereslet az árak alakulásában is tetten érhető, bár idén az előző évekhez képest mérsékeltebb ütemű növekedés várható. Emellett az euró-forint viszonya is nagyban befolyásolja az árakat. Tavaly a viszonylag korai, március végén esedékes húsvéti időszakban az idehaza tartott állatok bárányai túlnyomórészt Olaszországba kerülnek, ahol a katolikus hagyományok és a gasztronómiai szokások miatt kedvelt étel a bárány húsvétkor.

Az idei húsvéti időszak abból a szempontból különleges lesz a hazai juhtenyésztők számára, hogy a keresztény ünnep és a muszlim vallásúak szent hónapja, a ramadán átfedésben lesz egymással, ugyanis húsvétvasárnap 2024. március 31-én lesz, míg a ramadán március 10-től április 8-ig tart.

A ramadán időszakában a felnőtt és egészséges hívő muszlimok napkeltétől napnyugtáig nem fogyasztanak ételt és italt, napnyugta után azonban böjtöt megtörő csoportos étkezést tartanak, ahova családtagjaikat, szomszédaikat és barátaikat egyaránt meghívják. A ramadán végén pedig hatalmas közösségi lakomát rendeznek, és adakozás keretében a szegényeknek is biztosítanak ételt. Ezen étkezéseknek fontos szereplője a barányhús is, ami tovább növeli a keresletet Olaszországon kívül Franciaországból és Németországból, Belgiumból és Hollandiából is.

Az elmúlt években a hagyományos olasz piac mellett sikerült új exportkapcsolatokra szert tenni, így csökkent az ágazat kiszolgáltatottsága. Míg az olasz piacra továbbra is döntő hányadban a kis súlyú bárányok kerülnek, 12–16 kilogrammos vágott súlyú kategóriában, a nagy súlyú bárányok (16–18 kilogramm) egyre nagyobb hányada kerül Franciaországba, Belgiumba, Németországba, Ausztriába és Hollandiába, de jelentős a közel-keleti piac érdeklődése is.

Míg a bárányexport folyamatosan erősödik, a hazai bárányhúsfogyasztás továbbra is nagyon alacsony szinten van.

A hazai juhhús-fogyasztás éves szinten alig éri el a 0,2 kilogrammot egy főre vetítve, ezzel a mennyiséggel messze elmaradunk az uniós átlagtól. Holott a bárány kifejezetten egészséges húsféle. A sovány bárány- és juhhús magas fehérje- és alacsony zsírtartalma miatt könnyedén beilleszthető a legtöbb diétába.