Érezhetően nőtt az idei első negyedévben a vágóhidak baromfivágása – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) piaci jelentéséből. A vágási statisztikai adatai alapján január eleje és március vége között Magyarországon élősúlyban 145 ezer tonna baromfit vágtak le, 7,5 százalékkal többet, mint 2022 azonos időszakában. Nagy különbség van ugyanakkor a csirke és a pulyka vágási adatai között: az előbbiből vágóhídra került 104 ezer tonna 11,1 százalékkal több, míg a 24 ezer tonna levágott pulyka 27,4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Az első kéthavi adatok szerint emelkedett Magyarország baromfihúsexportja is, mennyiségben 3,1 százalékkal, több mint 31 ezer tonnára, míg értékben 37 százalékkal, 35,3 milliárd forintra – idézte a KSH számait az AKI. Ennél is intenzívebb volt az import növekedése, ugyanis a baromfihúsimport mennyisége 14,4 százalékkal, 15 ezer tonnára, értéke 54,4 százalékkal, közel 15 milliárd forintra növekedett.
A vágópulyka termelői ára ugyanebben az időszakban éves alapon 46,6 százalékkal, kilogrammonként 702 forintra emelkedett. Ha az idei első tíz hét adatait nézzük, a csirke termelői ára gyakorlatilag változatlan maradt, arra az időszakra ugyanis 513 forintos kilogrammonkénti árról számolt be az AKI, míg a pulykánál némi emelkedést lehet tapasztalni az első tíz hét 689 forintos átlagárához képest.
A magyarországinál mérsékeltebb volt a baromfihús áremelkedése az Európai Unióban, az Európai Bizottság adatai szerint ugyanis az egész csirke uniós átlagára 2023 első tizennyolc hetében 9,9 százalékkal növekedett az előző évihez viszonyítva, és így érte el a 262 euró per 100 kilogrammos átlagárat. A magyarországi átadási ár ennél lényegesen nagyobb ütemben, 40,5 százalékkal, kilogrammonként 975 forintra emelkedett. Az AKI adatai szerint
összességében pedig a csirkemell ára 28,6 százalékkal lett magasabb, és kilónként 1996 forint volt az idei első tizennyolc hétben. A nem az árstopos termékek körébe tartozó csirkecomb kilogrammonkénti átadási ára 25,9 százalékkal, 912 forintra emelkedett 2023 első tizennyolc hetében 2022 azonos időszakához képest.
Miközben a magyar baromfihúsexport növekedett, az uniós – legalábbis a csupán januárra rendelkezésre álló adatok szerint – visszaesett. Az Európai Bizottság adatai szerint az EU27 – az Egyesült Királysággal együtt mért – baromfihúsexportja 5,6 százalékkal, 147 ezer tonnára csökkent januárban az előző év azonos hónapjával összevetve. Eközben az unió legnagyobb célországa az Egyesült Királyság volt, amely az export közel 40 százalékát adta. A közösség szintén az Egyesült Királysággal együtt számított baromfihúsimportja 3,1 százalékkal, 62 ezer tonnára csökkent ugyanekkor. Az import döntő része Brazíliából, Thaiföldről és Ukrajnából érkezett.
Növekvő fogyasztói keresletet vár áprilisban megjelent előrejelzésében az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériuma. Eszerint az egy főre jutó csirkehúsfogyasztás 2,5, míg a pulykahúsfogyasztás 15,6 százalékkal bővülhet a második negyedévben. Eközben az USA csirkehústermelése 2,8, míg pulykahústermelése 8,2 százalékkal bővülhet ugyanekkor, 2022 második negyedévével összevetve. Éves szinten a csirkehúsok termelése 1,5, a pulykahústermelés 7 százalékkal lehet több 2023-ban, mint 2022-ben volt. Az USA csirkehúsexportja nem változik számottevően, a pulykahúsexportja pedig várhatóan 17,4 százalékkal elmarad 2023. április–június között az előző év azonos időszakának kivitelétől.
