Már közel másfél éve zajlik kutatásunk az ÖMKi állattenyésztési csapatával Várvölgyön, a Gazdatrend Kft. extenzív húsmarha tartó telepén. Kísérletünk egyik központi kérdése, hogy az intenzív tejelő tehenészetekben sikeresen alkalmazott digitális állatmegfigyelési rendszerek vajon hogyan válnak be a legelőn tartott húsmarháknál? Az eredmények egyelőre rendkívül bíztatóak. Az adatok – némi fejlesztés után – rendben beérkeznek a legelőről, az egyed szintű megfigyeléseknek hála, már több egészségügyi problémát sikerült időben észrevennünk, és a csoportos megfigyelés is hasznos információkat szolgáltat: több alkalommal jeleztük a gazdák felé, hogy „elfogyott” a legelő, a gulya kérődzésének csökken a tendenciája. Az ivarzás megfigyeléssel az utolsó ivarzás-jelzésből kiindulva igyekeztünk „megjósolni” a várható ellés időpontját, javaslatot téve a gazdáknak, hogy mikor, melyik teheneket helyezzék el az ellető karámban.
Az állatokra helyezett szenzorok közül elsőként most az AllFlex érzékelőit mutatjuk be (1. kép). A tehenek esetében ez egy nyaki transzpondert jelent, míg a borjak fülbe helyezhető szenzort kapnak. Utóbbi az állatok hathónapos koráig kifejezetten borjaknak készített algoritmussal dolgozik, majd üszők esetében hathónapos koruk után teljes értékű felnőtt szenzorként működik tovább.
1. kép: AllFlex nyaki transzponder a tehénen és érzékelő a borjú fülében
Az AllFlex Livestock Intelligence szoftver
A rendszer egy központi számítógépen fut, ahová a kutatási területünkről három vevőegységből érkeznek be az adatok. Az egyik vevőegység a telepen található, egy másik a legelőterület közepén, és készült egy utánfutóra szerelt, napelemmel működő, mozgatható antenna a jobb vétel érdekében (2. kép). A vevőegység előre 400, jobbra, balra és hátra 100-100 méterről tudja biztonsággal venni a rádiófrekvenciás adatokat, ezért is szükséges a mobil egység, ami követi az állatokat a legelőn, ha a fix vevők hatótávolságából kikerülnek az állatokra szerelt érzékelők.
2. kép: Utánfutóra szerelt mobil vevőegység
A szoftverben minden állathoz tartozik egy tehén-kártya (3. kép), ahol láthatjuk az állat általános adatait (azonosító, ENAR, transzponder száma, születési idő stb). Nyomon tudjuk követni továbbá az állathoz tartozó eseményeket a laktáció száma szerint: ide olyan történések kerülnek be időrendben, mint az ellés, legelőváltás, felhajtás, ivarzás, választás, de a korábbi esetleges egészségügyi problémákat is itt találjuk (4. kép). Informatív grafikonok segítségével vizsgálhatjuk az egyed kérődzését és aktivitását. Borjú születésénél az újszülöttet összekapcsolhatjuk az anyjával, és különböző csoportokat hozhatunk létre. Fontos megemlíteni, hogy a szoftver algoritmusainak tanulniuk kell az állatok viselkedését, így felszerelés után néhány nappal kapunk először adatokat a rendszertől.
3. kép: A Tehén-kártya általános oldala
4. kép: A Tehén-kártya “Események” oldalán követhetjük, hogy mi történt az adott állattal
Az AllFlex a tehenek megfigyelését három alappillérre építi: egészség, szaporodás és csoportos megfigyelés.
Egészség
A valós idejű aktivitási és kérődzési adatoknak köszönhetően a rendszer segítségével felismerhetjük a beteg állatot már a szemmel látható tünetek megjelenése előtt, így időben tudunk állatorvosi segítséget hívni, a szükséges beavatkozást megkezdeni (5. kép). A kezelést követően figyelemmel kísérhetjük a terápia eredményességét. Követhetjük továbbá az állatokat a nagy kockázatú időszakokban, mint például az ellési periódusban.
kép: A J0003-as tehénnek 2021. 11. 10-én leállt a bendőműködése a legelőn. A szoftver riasztott, az állat fel lett hajtva, időben megkapta a kezelést. Két nappal később újra kérődzött, és azóta is jó egészségnek örvend
5. kép: A J0003-as tehénnek 2021. 11. 10-én leállt a bendőműködése a legelőn. A szoftver riasztott, az állat fel lett hajtva, időben megkapta a kezelést. Két nappal később újra kérődzött, és azóta is jó egészségnek örvend.
Szaporodás
A viselkedésfigyelő algoritmus által információt kapunk a tehenek ivarzásáról (6. kép). Lévén a várvölgyi tehenek a legelőn, természetes úton termékenyülnek (bikás termékenyítés), a szezon utolsó ivarzási adataiból igyekszünk következtetni az ellés várható időpontjára. Az elléseket testreszabható jelentés formájában jelzi előre a rendszer.
6. kép: Ivarzásra jellemző klasszikus gyémánt forma – az aktivitás megnő, a kérődzés visszaesik
Csoportos megfigyelés
A szoftver segítségével az állomány egészére vagy egy részére kiterjedő csoportos jelentéseket kérhetünk, melyek elemzésével következtethetünk a gulyát érintő problémákra, mint például a legelő nem megfelelő állapotára, vagy éppen a hőstresszre. (7. kép) Vizsgálhatjuk az összes állatot, de akár csak az újszülött borjakat, vagy hízó bikákat is. A csoportos megfigyeléssel az időben meghozott döntéseknek köszönhetően sokat tehetünk az állatjólétért, ami a legeltetett tartásmód mellett sem magától értetődő.
7. kép: Gulya szintű kérődzés/evés/lihegés (hőstressz) grafikon.
Lila a kérődző, kék az evő, piros a lihegő állatok százalékát mutatja. A piros vízszintes vonal a vizsgált csoport 10%-t mutatja, ha e fölé emelkedik a lihegő állatok száma, akkor riasztást küld a rendszer
A szoftver használata a gyakorlatban
A gazdák részére minden reggel (vasárnap és ünnepnapokon is) jelentést küldünk. E beszámolók központi eleme az AllFlex transzponderek által gyűjtött adatokból készült kimutatások elemzése. A szoftver a várvölgyi telepen található számítógépen fut, amit távoli asztali kapcsolattal érünk el. A rendszerbe lépve ellenőrizzük, hogy működnek-e az antennák, rendben érkeznek-e az adatok. Az egészségügyi jelentéseket böngészve információt kapunk arról, ha egy állatnak jelentősen csökken a kérődzése vagy az aktivitása. A szoftver a kapott adatokból egy 1-100 közötti egészségügyi index-számot használ az állat állapotának jelzésére (8. kép). 80 alatti érték esetén az egyed bekerül a jelentésbe, ekkor külön is ellenőrizzük, hogy a probléma a kérődzésével, az aktivitásával, vagy mindkettővel adódott-e.
8. kép: A borjak egészségi jelentése az index-számok alapján, 14 napra visszamenőleg. A problémás állatot pirossal jelöli a rendszer
Amennyiben egy marhának az aktivitása változott, akkor a kutatás keretében használt másik szenzor, az ENGS pedométer adatait is megvizsgáljuk – megerősítendő a változás tényét. Különleges esetekben, például, ha egy adott állat nyolc óránál hosszabb kérődzés nélküli időszakot produkál, vészjelzést is küld a rendszer (9. kép).
9. kép: Ellési/vészhelyzet riasztások
Az ellési szezonban a vemhes állatok súlyozott kérődzési- és aktivitási görbéjét, valamint az általunk betáplált pozitív vemhességi tesztet figyelembe vevő ellés előrejelző jelentést is használunk, így a gazdáknak fel tudjuk hívni a figyelmét arra, hogy az adott napon mely állatoknál várható ellés (10. kép). A táblázatból látható, hogy kétóránkénti kérődzés csökkenés és aktivitás növekedés jelezhet ellést.
10. kép: Ellésre jellemző minta: a kérődzés visszaesik, az aktivitás megnő – ennél az állatnál a két vonal éles metszésénél valóban megszületett a borjú
Csoportszintű elemzés a kérődzés alapján
A borjak és a tehenek esetében is minden nap megvizsgáljuk az előző napi átlag kérődzésüket. A hízó borjaknál visszaesés esetén igyekszünk kideríteni annak okát, javaslatot teszünk a takarmány összetételre vonatkozóan, a legelő teheneknél pedig javasoljuk új szakasz nyitását. Legelőváltásoknál egyértelműen megfigyelhető a trend: közvetlenül a váltás után jelentősen emelkedik a kérődzési idő, majd ahogy változik az adott legelőszakasz minősége és fogy a rendelkezésre álló takarmány mennyisége, úgy csökken a napi átlagos kérődzés ideje percekben az állatoknál. Az alábbi ábrán a jobb oldali skála jelzi a napi kérődzési időt percekben. A bal oldali skála a kérődzési aktivitás változást mutatja az előző két órához képest, százalékos értékben, és egyúttal a két óra alatt kérődzéssel töltött időt is percekben (ezért 120-as a skálája), más színű vonalakkal (11. kép).
11. kép: Kérődzés alakulása legelőváltások között és után: megfigyelhető a trend, hogy legelőváltások után megnövekszik a kérődzés (zöld vonalak), majd ahogy fogy a táplálék a legelőn, úgy esik vissza (piros vonal). A legelőváltásokat a bekarikázott nyilak jelölik.
A különböző eseményeket, beavatkozásokat manuálisan adminisztráljuk a rendszerben: ilyenek a felhajtások, állatorvosi és vemhességvizsgálatok, elválasztás stb. Ezeknek az alkalmaknak az adott időpontokhoz rendelése elengedhetetlen a későbbi adatelemzésekhez. Érdekes tapasztalatokat is szereztünk már ezen események vizsgálatával: ilyen például a választás, amit a borjak és a tehenek, mint ahogy az az adatokból kiderült, egészen másképpen élnek meg. Míg a választást követően abraktakarmánnyal is ellátott borjak kérődzése emelkedett és kiegyensúlyozottabb lett, addig az anyjuk kérődzése – a többi, legelőn maradt tehénhez képest néhány napig tartó, jelentős visszaesést mutatott. Az elválasztás tehát a borjakat nem érintette hátrányosan, a teheneknek viszont az élettani paramétereiket negatívan befolyásoló stresszt jelentett. Ezt jelezte az is, hogy az állatok bőgtek a borjaik után (12-13. kép). A megfigyelés segíthet abban, hogy a jövőben az elválasztáskor a tehenekre is különleges figyelem irányuljon a telepen.
12. kép: A választás hatása a borjú kérődzésére (a választás időpontját a két gazda ikon jelöli)
13. kép: A választás hatása az anya kérődzésére
Összefoglalva, az AllFlex rendszer, bár intenzív tejelő tehenészetek részére lett kifejlesztve, a legeltetett húsmarháknál, Charolais állományon is remekül megállja a helyét. Több esetben sikerült jeleznünk olyan problémát, ami a gyors beavatkozásnak köszönhetően megoldódott, az állat időben kezelve lett. Az ellések jelzésénél, valamint a takarmányozás, legeltetés megfigyelésénél is bevált a rendszer, a kérődzési és aktivitás adatok megfigyelése alapján. Azt, hogy az AllFlex szenzorok mellé felszerelt ENGS pedométer, Moovement GPS füljelző és a tehenek Moonsyst bólusza is hasonlóan jól használható-e Várvölgyön, a következő cikkekben fogjuk bemutatni.
A cikksorozat eddig megjelent részei:
