Az ÖMKi állattenyésztési csapatával 2021-ben beállított kísérletünk során elsősorban magukról az állatokról terveztünk adatokat gyűjteni. Igen ám, de az állatok életét számos környezeti hatás befolyásolja úgy, mint a tartástechnológia, a takarmányozás, a klimatikus viszonyok stb. Ezért igyekeztünk úgy beállítani a vizsgálatot, hogy ne csak az állatok felől érkezzenek adatok a rájuk szerelt szenzorokon keresztül, hanem kapjunk információt minden olyan tényezőről, amely hatással lehet a mindennapjaikra. Ahhoz, hogy komplex következtetéseket tudjunk levonni az állatok állapotáról, az alábbiakban bemutatjuk, hogy az állatokra helyezett szenzoros megfigyelés mellett milyen egyéb tényezőkre terjesztettük ki a kutatásunkat.
Állatállomány – szenzorok a testtájakon
A vizsgálatban állomány- és egyedszinten is folyamatosan figyelemmel kísérjük az állatokat a szenzorok és az emberi megfigyelések segítségével. Mindegyik szenzoros eszközt külsőleg fel lehet helyezni az állatokra (a fülbe helyezett GPS és borjú aktivitás mérők hasonlóak, mint egy krotália behelyezése), kivéve a bóluszt, melyet le kell nyeljen az állat, és így a bendőbe kerül. Fontos szempont volt számunkra, hogy minden “felszerelhető” testtájra kapjanak az állatok érzékelőket.
A tehenek négyféle érzékelőt kaptak, három külsőleg (sárga körben) és egy belsőleg használható (piros körben) szenzort.
A borjakra háromféle, külsőleg használható szenzort szereltünk fel (sárga körben jelölve), a fülre kétféle került.
GPS helymeghatározó füljelző (GPS Ear Tag)
A megfigyelt állomány teheneit, borjait és bikáit is felszereltük GPS helymeghatározó füljelzőkkel. Ezek az eszközök 30-40 méteres pontosságú hely adatokat, GPS koordinátákat szolgáltatnak kétórás gyakorisággal, mely alapján láthatjuk egy mobiltelefonos, térképes alkalmazáson keresztül, hogy hol tartózkodnak a legelőn az állatok. Az alkalmazásban kijelölhetjük a legelőszakaszokat és figyelmeztetést kapunk, ha a virtuálisan bekerített területet valamely egyed elhagyja. Ez a fajta szenzor kifejezetten a legelőre lett kifejlesztve. Mivel napelemmel működik, így istállózott körülmények között nem is alkalmazható.
Használati tapasztalataink: könnyen felhelyezhető az állatok fülére egy krotália fogó segítségével, viszont a legelő viszontagságai miatt könnyen el is hagyják az állatok. A környezeti hatásokkal szemben kevésbé ellenállóak. Vizsgálatunk során hasznos információt szolgáltat a gulya legelőhasználatáról, az adatok kiértékelése során láthatjuk, hogy melyek az állatok számára a kedveltebb és a kevésbé látogatott helyek. Ezenkívül megpróbálunk összefüggéseket találni a tehenek borjúnevelő képessége és az anya-borjú átlagos távolsága között is.
Bendőbólusz (Smart Rumen Bolus)
A megfigyelt állomány tehenei bendő bóluszt is kaptak. Ezek a szenzorok egy gyógyszer beadásra szolgáló applikátor segítségével a méretüknél fogva (3,2 cm átmérőjű és 10 cm hosszú henger alakú tárgy) “lenyelethetők” az állatokkal. A bólusz a bendőben marad, onnan küld olyan hasznos adatokat, melyek alapján következtethetünk az állat egészségügyi helyzetére. A bólusz adatai alapján a következőkre látunk rá: lázas állapot, vízivás elmaradása, ivarzás, jelentős aktivitás változás, vetélés veszélye, ellés előrejelzés.
Használati tapasztalataink: a bólusz behelyezéséhez szakszerű segítségre, állatorvosra van szükség. Az egészségügyi jelzések megbízhatóak, jól alkalmazhatóak. A bóluszok jelenlegi áramellátása nem biztosít hosszú élettartamot, ami abból is adódhat, hogy a legelőn hosszabb ideig kell tárolniuk az adatot míg eljutnak az állatok a vevőegységek hatótávolságába, és a sok sikertelen adatkapcsolat a szükségesnél több energiát igényel.
Nyaki transzponder (cSense™ Flex Up Premium)
A megfigyelt állomány felnőtt egyedei közül 117 tehenet és 3 bikát szereltünk fel az ivarzásfigyelő és egészségvédelmi rendszerrel. Az aktivitásról, kérődzésről, ivarzásról (elmaradás vagy túlzott gyakoriság), egészségügyi indexről, hőstresszről, vetélésről és a normálistól jelentősen eltérő viselkedések esetén vészhelyzetekről tájékoztat az eszköz. Megfigyeléseink alapján származtatott adatok segítségével az ellések előrejelzésére is használhatóvá tehető a szenzor.
Használati tapasztalataink: környezeti hatásokkal szemben ellenálló. Felszerelése egyszerűen kivitelezhető, rögzítése megbízhatónak bizonyul. Egészségmegfigyelésre is alkalmazható.
Újszülött és növendék borjak füljelzője (eSense™ Flex Up Young Stock)
A borjak távfelügyeleti rendszere a füljelzőn keresztül megfelel a fent említett tehenek és bikák számára kifejlesztett nyaki transzpondernek. A borjak számára fejlesztett algoritmus alapján működő szenzorokat újszülött kortól 6 hónapos korig lehet használni és hasonló információkat szolgáltat, mint a felnőtt egyedek transzpondere: aktivitás, kérődzés, egészségügyi index, vészhelyzeti riasztás.
Használati tapasztalataink: környezeti hatásokkal szemben ellenálló. Rögzítési megoldása kiváló. Bikák esetében 6 hónapos korig használható, üszőknél azonban fél éves koruk után is szolgáltat adatot.
Pedométer (Track a))) Cow – LRP Pedometer)
A megfigyelt állomány felnőtt egyedei, a tehenek és bikák számára is helyeztünk fel lépésszámlálókat a lábakra. Ez a rendszer szintén számos információt szolgáltat az állatokról: ivarzás, betegség, aktivitás, lépésszám, fekvési idő növekedése, fekvés pozícióváltás, ellés előrejelzés.
A borjak lábára hasonló tulajdonságokkal rendelkező pedométert helyeztünk fel, mely méretét tekintve kisebb. Az ellés előrejelzés és ivarzás (ha mégis jelez ivarzást, az téves jelzés 6 hónapos kor alatt) kivételével minden mást hasonlóan jelez ez az eszköz is, mint a felnőtt egyedeké.
Használati tapasztalataink: a felnőtt egyedekre felhelyezett eszközök környezeti hatásokkal szemben ellenállóak. Rögzítésük megfelelő. Jól alkalmazható előrejelzéseket biztosítanak az egészség, ivarzás és ellés tekintetében. Extrém terepi viszonyok mellett a szenzorok ugyanakkor elveszhetnek.
A borjakra felszerelt pedométerek rögzítő megoldása sajnos kevésbé ellenálló a környezeti hatásokkal szemben és túl merevek is, egy idő után törékennyé válnak. A gyártó jelenleg is fejleszt új pedométer szalagokat, rögzítőket, hogy jobb eredményeket érjen el. A gyakori elhagyás leküzdése érdekében igyekszünk új megoldást találni a felszerelésére. A borjakra helyezett pedométerek folyamatos megfigyelést igényelnek, és bizonyos időközönként a lábcsontok vastagodása miatt a rögzítőket cserélni kell. Fiatalabb borjaknál 6-8 hét után, idősebbek esetében ritkábban.
Állatállományra ható külső tényezők
Meteorológiai adatok
A vizsgálatunk helyszínére kihelyeztünk egy meteorológiai állomást, mely pontos adatokat szolgáltat számunkra a léghőmérséklet, páratartalom, csapadék és levélfelület nedvesség tekintetében. Folyamatosan zajlik az adatok feldolgozása, mely alapján azt vizsgáljuk, hogy van-e összefüggés az időjárási paraméterek változása és a tehenek és borjak szenzor adatai, az állatok viselkedése és kérődzése között.
Humán erőforrás
Az állatok jólétének kulcsszereplői – és ez a precíziós eszközök használata mellett sincsen másképp – a gazdaságot irányító és fizikai munkát végző dolgozók. Rajtuk múlik, hogy milyen mennyiségű és minőségű táplálékhoz jut az állomány, milyen minőségű alom van az állatok alatt, milyen körülmények között és hol tartózkodhatnak, az állományon belül, milyen csoportokat alakítanak ki, megtörténik-e a szenzorok által jelzett egészségügyi problémák felderítése és szükség esetén kezelése stb. Ezt nevezzük összefoglalóan telepi menedzsmentnek. A hatékonyság növelése érdekében elkezdtük felmérni a telepi munkák időigényét és a dolgozók időbeosztását. Ennek elsődleges célja a feladatok pontosabb tervezése, a dolgozók munkabeosztásának optimalizálása, a munkavégzés hatékonyabbá tétele, a túlterhelések elkerülése, és elvégezhető feladatmennyiségek kiadása.
Takarmányozás, legeltetés
Meghatároztuk a gazdaság saját tömeg- és abraktakarmány alapanyagainak beltartalmi értékeit, melyek alapján a takarmányadagokat csoportonként optimalizálhattuk. A kísérlet során szintén megkezdtük a gazdaság Natura2000 besorolású, védett legelő területeinek állapotfelmérését, legeltetési terv elkészítését, a gazdaságosság és a gyepterületek védelme érdekében.
Súlygyarapodás, kondícióbírálat
A szenzoros megfigyelés beállítását követően az Agroninja Kft. képviselőivel együttműködve megkezdődött az állatok súlybecslésére használható 3D kamera tesztelése. Emellett az állományt meghatározott időközönkét mérlegeljük. A vizsgálat időtartama alatt már két alkalommal kondícióbírálatot is végeztek az állományon.
Húsminőség
A mezőgazdaságban is az egyik leghatékonyabb mutató a fogyasztók visszajelzése a termékekről. A kutatás céljai között szerepel, hogy a gazdaságban képződő végtermékről, a marhahús minőségéről visszajelzést kapjunk. Ennek érdekében minden vágásra küldött állatról bekérjük a vágóhídi eredményeket, továbbá tervezzük húsminőséggel kapcsolatos vizsgálatok (szín, pH, zsírsavösszetétel stb.) elvégzését is.
Összefoglalva, a kutatásunk számos tényezőre terjed ki. Alapvető célja, hogy megvizsgáljuk, hogyan lehet a legelőn tartott szarvasmarhákat napi szinten megfigyelni és ezekből az adatokból a gazdálkodás számára hasznosítható következtetéseket levonni. A kutatásunk indulásakor a legnagyobb bizonytalanságot az okozta, hogy hogyan fogjuk begyűjteni az adatokat a 180 hektáron legelő gulyáról. Hogyan küzdöttük le az elmúlt egy évben ezt az akadályt? A következő cikkeinkből kiderül, ahogyan az is, hogy az egyes szenzorok szoftverei milyen módon segítik a betekintést a legelő állatok életébe és ezt hogyan használjuk fel rendszeres “reggeli jelentés” készítésére, amelyet a telep számára küldünk a naprakész tájékoztatás érdekében.
Eddig megjelent cikkek a témában:
https://agrokep.vg.hu/kozelet/adatdomping-erkezhet-az-allatokrol-21733/
