Beindult a nyerstejár-emelkedés

Fotó: Licska Balázs / Békés Megyei Hírlap
Az exportpiacokra közel húsz százalékkal több nyerstejet szállítanak ki Magyarországról, miközben a feldogozott termékek kivitele csökkent. Októberben emelkedett a hazai felvásárlási ár, a nyerstejért jóval többet adnak az exportpiacokon.

A tej felvásárlási árának hét hónapon át tartó csökkenése tört meg szeptemberben, majd októberben ismét emelkedett a nyerstej ára – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) friss adataiból. A nyerstej felvásárlási ára múlt havi 2,1 százalékos növekedéssel elérte a kilogrammonkénti 156,73 forintot. Ez az ár 23 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbi árnál, a 2023. januári rekordártól pedig 30 százalékkal marad el. A Világgazdaság összefoglalója szerint a kiviteli ár ugyancsak tovább emelkedett, az októberi 6,3 százalékos növekedéssel elért 173,78 forintos kilogrammonkénti ár 26 százalékkal alacsonyabb ugyan az egy évvel korábbi árnál, a nyerstej belföldi felvásárlási árát azonban 11 százalékkal meghaladja.

A nyerstej felvásárlása 2023 októberében az előző havi mennyiséghez képest 4 százalékkal bővült, míg a 2022. októberinél 1 százalékkal volt kevesebb. A nyerstej kiszállítása 19 százalékkal nőtt 2023 októberében az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Ezek alapján az első tíz hónapban éves összevetésben a felvásárlásnál 4 százalékos csökkenés, a kivitelnél pedig 10 százalékos növekedés mutatkozik. A nyerstej kiviteli aránya 11 százalékos.

Idén októberben az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos UHT- (tartós) tej és a tejföl feldolgozói értékesítési ára egyaránt stagnált az előző hónaphoz képest, az adagolt vaj és a gyümölcsös joghurt 1 százalékkal, a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tej és a trappista sajt pedig 2 százalékkal lett olcsóbb. A fogyasztói árakat vizsgálva a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az adagolt vajnál mérte a KSH a legintenzívebb – 5 százalékos – drágulást egy hónap alatt, miközben a 20 százalék zsírtartalmú tejföl, a gyümölcsös joghurt, valamint a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos UHT-tej ára 1-1 százalékkal emelkedett.

A 2,8 százalék zsírtartalmú ESL-tej fogyasztói ára nem változott, az 1,5 százalék zsírtartalmú ESL-tejé 1, a trappista sajté 2, a 12 százalék zsírtartalmú tejfölé pedig 3 százalékkal mérséklődött októberben az előző havihoz képest.

Az EU-ban eközben a múlt hónapban a stagnálás jelentett változást a piacon: a tej felvásárlási átlagárának a két év emelkedést követő, január óta tartó, de egyre lassuló ütemű csökkenése októberben megállt, az Európai Bizottság becslése szerinti októberi átlagár ugyanis az előző havihoz képest gyakorlatilag nem változott. Ezzel az uniós átlagár – a magyarországihoz hasonlóan – 23 százalékkal marad el az egy évvel korábbi ártól. A spot áraknál eközben már eltérő a kép, míg a teljes tej ára novemberre további közel 3 százalékkal emelkedett, addig a fölözött tej ára csaknem 2 százalékkal csökkent. Ezzel az egy évvel korábbi árszinthez mért elmaradás még mindig jelentős: a teljes tejé 18, a fölözött tejé 17 százalékos.

A Tej Terméktanács KSH-adatokra hivatkozó közlése szerint a tej és tejtermékek külkereskedelmében az előző évi emelkedés után 2023 első nyolc hónapjában euróban kifejezve 12 százalékos volt az exportcsökkenés, míg az import 8 százalékkal tovább növekedett az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Külkereskedelmi egyenlegünk pozitív eredménye ezzel eltűnt: míg 2022 első nyolc hónapjában 11 százalékkal magasabb értékű volt a tejtermék-export, mint az -import, addig 2023-ban az import értéke 10 százalékkal meghaladta az export értékét.

Az importnövekedésben jelentős szerepet játszott a fogyasztói tej, amelynek behozatala 56, illetve a sajt és túró kategória, amelyé 12 százalékkal nőtt. A savanyított tejtermékekből eközben 11 százalékkal kevesebbet hoztak be az importőrök. A Tej Terméktanács megállapítása szerint

az elmúlt év pozitív exportstruktúrája 2023-ban megváltozott, a magasabb feldolgozottságú termékek kivitele nagymértékben csökkent.

Sajt és túró kategóriában a csökkenés 38 százalékos, az első számú olasz célpiac kivételével a jelentősebb piacok közül szinte valamennyi irányban visszaesés tapasztalható.

A savanyított tejtermékeknél Románia a teljes export 87 százalékát lefedi, így a kategória csökkenéséért szinte egymaga felelős. Mindeközben a nyerstej exportja 3 százalékkal emelkedett, a célpiacok azonban átrendeződnek. A román export folyamatos csökkenése mellett a többi célország felé nagymértékben erősödik a kivitel, a korábban jelentős célországnak számító, de az elmúlt évben a teljes exportnak csak 4 százalékát kitevő olasz export például éves összevetésben megháromszorozódott.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink