A konyhai hulladékoknak az állattartásban történő felhasználásának korlátozása alapvetően humán- és állategészségügyi célokat szolgált. A szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladását, más néven a kergemarhakórt először Angliában ismerték fel 1986-ban. A kórokozó állatról állatra élelmiszerrel terjed, ismert például az a legendás eset, hogy a vizsgálatok szerint az afrikai sertéspestis (ASP) első, vaddisznókon észlelt magyarországi megjelenését is egy eldobott szendvicsdarab okozta – írja a Világgazdaság.
Az Európai Unióban tilos a gazdasági haszonállatok élelmiszer-hulladékkal történő etetése, amit a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szigorúan ellenőriz. Magyarország 2004 óta tagja a közösségnek, de még 2019-ben is előfordult, hogy egy Pest megyei állattartó telepen illegálisan tartott sertésekre bukkantak, az állatokat pedig a súlyos járványügyi kockázat ellenére tiltott módon, moslékkal etették.
A konyhai hulladékok állattartásban történő használatát tehát elsősorban az állatokra és az emberekre veszélyt jelentő egészségügyi kockázatok miatt tiltják, miközben használatuk gazdaságosabbá válhatna az állattartás, és a húselőállítás ökológiai lábnyoma is csökkenne a takarmányok egy részének kiváltásával.
Nem véletlen, hogy a téma komoly kutatások tárgya lett, és – amint arról a National Geographic is beszámolt – az ausztrál New England Egyetem kutatócsoportja azt vizsgálta meg, hogy lehet-e a csirkéket biztonságosan konyhai hulladékkal etetni. Számításaik szerint Ausztráliában a gazdák mintegy évi 500 millió dollárt takaríthatnának meg, és 5 százalékkal csökkenne az országban a szén-dioxid-kibocsátás, ha ezt bevezetnék.
A biztonságos felhasználás érdekében az élelmiszer-hulladékot a takarmányként történő hasznosítása előtt egy speciális eljárással feldolgozzák, kis szemcsékké alakítják át, és ezt etetik meg az állatokkal.
Két tonna hulladékból egy tonna száraz állateledel plusz egy tonna elpárologtatott víz képződik. A kutatók szerint az így kapott szemcsékkel a baromfik, a sertések, illetve a halak etetése is megoldható úgy, hogy a céltermék gyártása során még dúsítják is a tápot az ehhez szükséges mikrotápanyagokkal és vitaminokkal.
A kísérletekben a kutatók azt is ellenőrizték, hogy az állatok (a konkrét vizsgálatok esetében a tojótyúkok) egészségére és a tojás minőségére hogyan hat a speciális takarmány, és ezek a vizsgálatok is jó eredményt adtak. A vizsgálatokról a Scientific Reports folyóiratban számoltak be, bemutatva azt is, hogy a módszerrel egyrészt segíteni lehet az állattenyésztőket a növekvő takarmányárakkal szemben, másrészt csökkenhet a hús előállításához köthető szén-dioxid-kibocsátás. (A FAO adatai szerint a hús- és tejtermék-előállítás a globális szén-dioxid-kibocsátás 14,5 százalékáért felelős.) Emellett jó lehetőséget teremt az élelmiszer-maradékok, hulladékok hasznosítására is.
Az arányokról pedig annyit, hogy Ausztráliában a baromfitenyésztés költségének a 65 százalékát a táp ára adja, miközben 7,3 millió tonna élelmiszer-maradék kerül a szemétbe az országban. Ha a hulladékból táp készül, azzal minden szereplő nyer: a tojás szén-dioxid-kibocsátása 75, a csirkehúsé 25 százalékkal csökkenhet, a táp ára pedig csak a fele a normál táp árának. Magyarországon egy 2020-as adat szerint az egy főre jut élelmiszer-hulladék 93 kilogramm volt, amelynek több mint a 70 százaléka a háztartásokban keletkezett. Ez a fajlagos mennyiség alacsonyabb volt az uniós átlagnál, és azóta – főként mert a magas infláció miatti a háztartások takarékosabbak lettek – csökkent is
Ahogyan korábban ifj. Bárány László, a családi tulajdonú Master Good cégcsoport résztulajdonosa, a SáGa Foods Zrt. vezérigazgatója a Világgazdaságnak elmondta, az élelmiszer-hulladék felhasználása reális alternatíva lehetne az állattenyésztés fehérjeellátottságának javítására is. Mégpedig a rovarfehérjék felhasználásával, és az alapanyagul szolgáló rovarokat etetnék élelmiszer-hulladékkal. Csakhogy ma a rovarok azonos megítélés alá esnek a gazdasági haszonállatokkal, így csak olyan takarmánnyal szabad etetni őket, amelyek a többi állat számára is engedélyezettek – ez pedig kizárja a humán élelmiszer-hulladékot. A vállalatvezető szerint több évbe is beletelik, amíg ez a szabályozás kiforr.
