Az utóbbi évek legnagyobb állategészségügyi kihívása az afrikai sertéspestis, illetve az ellene történő védekezés. Felidézte, hogy a betegség 2014-ben jelent meg az Európai Unió területén, Magyarországon 2018-ban azonosították először – mondta a megállapodás aláírása előtt Oravecz Márton, a Nébih elnöke. A járvány terjedése az elrendelt hazai intézkedéseknek, illetve az azok következetes végrehajtásának eredményeképpen lelassult – emelte ki Oravecz Márton, hozzátéve, hogy a a betegség Magyarországon eddig csak a vaddisznóállományban fordult elő, házisertéseknél nem. A vadállomány megmentése és a házisertés-állomány megóvása nemzetgazdasági érdek – hangsúlyozta.

Stündl László, a Debreceni Egyetem dékánja elmondta: az egyetem kutatási portfóliója sokrétű, ez a szakmai háttér tette lehetővé, hogy a haszonállatok esetében indult a molekuláris biológiai kutatásokat ki tudják terjeszteni.

A Debreceni Egyetem és a Nébih együttműködésének célja olyan monitoring rendszer kidolgozása, amely alkalmas a vadon élő állatok által terjesztett fertőzések, köztük az afrikai sertéspestis kimutatására, valamint megelőzésére azzal, hogy jelzi a fertőzés veszélyét, az állomány egészségi állapotának romlását.