A drága gáz sok termelő végét jelentheti

Az ólak fűtési szezonjának beköszöntével és a gázárak növekedésének hatására drasztikusan emelkednek a baromfitartók költségei, akik – hasonlóan a feldolgozókhoz – ezeket nem tudják érvényesíteni. Így előfordulhat, hogy sokan abbahagyják a termelést.

 

Jelentősen megemelkedtek az idén az állattenyésztők költségei: a baromfitenyésztőket a magas takarmányárak mellett a felszökő – és a világpiacon most is folyamatosan csúcsokat döntő – gázárak külön is sújtják. Sok termelőt különösen rossz helyzetbe hoz, hogy a baromfiágazatnak van egy ciklikussága. A grillszezon kezdete ugyanis április végére, május elejére esik, amikor megjön a jó idő, és ekkor szűnik meg vagy csökken a fűtési költség, ezzel egy időben pedig megnövekszik a kereslet. Szeptember végén, október elején viszont visszaesik a fogyasztás, ezzel párhuzamosan pedig emelkednek a költségek – ez most duplán sújtja a baromfitartókat.

Általános vélekedés, hogy meg kell emelni a baromfitermékek árait, ellenkező esetben az élő állatok felvásárlási ára nem tud emelkedni, ami már oda vezethet, hogy sok termelő leáll a baromfihízlalással

– mondta a VG érdeklődésére Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója.

Fotó: Cseh GáborA túlélés tehát a tét, amit a sertéspiaci helyzet is nehezít. Ugyanis amióta a spanyolok sem szállíthatnak Kínába, az európai piacon a hústermékekből komoly relatív túltermelés mutatkozik, emiatt esett a sertéshús ára, ez pedig hatással van az összes többi húsféleség árára is. Vagyis hiába a költségemelkedés, ennek hatása ebben a piaci helyzetben a hatalmas készletek miatt nem tud érvényesülni, és inkább lefelé nyomja a feldolgozói átadási árakat – magyarázta az elnök-igazgató. Szerinte

a kiskereskedelmi láncoknál el kellene érni az etikus árképzést.

Úgy véli, ennek hiányára nem magyarázat, hogy esetleg regionális beszerzést alkalmaznak, az etikai normákat rögzíteni kell. A termelők sok esetben „a nulláért küzdenek”, vagyis azért, hogy elkerüljék a veszteséget, miközben a kereskedelmi láncok minimum 10-15, de sokszor 30-50 százalékos árréssel dolgoznak – mondta. Csorbai Attila úgy látja, hogy a mostani helyzet egyébként a trükközésekre is lehetőséget teremt. A kiskereskedelem ugyanis ezáltal az árképzéssel befolyásolhatja a fogyasztói trendeket, amelyek így nem valós ár-érték arányok alapján alakulnak.

A gáz- és egyéb energiaárak emelkedése az állattenyésztés majdnem minden ágazatát sújtja, ezek hatása mellett pedig a takarmánydrágulással és a minimálbér-emelés hatásaival is komolyan számolni kell.

Sokan már eddig is a túlélésért küzdöttek, de ha ez a folyamat folytatódik, egyre többen fogják abbahagyni a tenyésztést, mert úgy tűnik, a piac jelenleg nem képes arra, hogy megfizesse a megemelkedett költségeket is tartalmazó magasabb árakat

– nyomatékosította, hozzátéve, hogy e költségek csökkenése nem valószínűsíthető. Ahhoz, hogy a termelőket az ágazatban tartsák, kormányzati segítségre lenne szükség, amit a drasztikus költségnövekedések indokolnak.

A baromfipiaci szakértők szerint megoldás lenne például, ha az állattenyésztők szervestrágya-alapú támogatást kaphatnának. A műtrágya árának emelkedése jó apropó lenne a mesterséges tápanyagpótlók szerves trágyával történő kiváltására, ami egyébként jobb a földnek, és ezzel a talajok termőképességének fenntartása irányába is el lehetne mozdulni.