A precíziós gazdálkodással szakértők szerint évente Nyugat-Európában hektáronként 25-30 ezer forinttal nagyobb eredmény érhető el szántóföldi művelésben, és ez az összeg Magyarországon elérheti a 65-70 ezer forintot is, mivel a bázis alacsonyabb a nyugat-európainál.
Ez az összeg a szántóföldi növénytermesztésben majdnem annyi, mint amennyit területalapú, vagy állatalapú támogatásból évente kapnak a gazdák – tette hozzá a szakember.
Folyamatos a presszió tehát a termelőkön, hogy a technológiai színvonal emelésével tartsanak lépést a kor követelményeivel, ebben a versenyfutásban kiemelt szerepet játszik a NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) kutatási, fejlesztési és minősítési tevékenységével – mondta Gyuricza Csaba.
A szakember szerint céljuk a digitalizáció komoly térhódításának elősegítése 5-8 éven belül a magyar agráriumban.
A főigazgató szavai szerint számos konferenciát szerveznek, hogy a technológiai újításokról pontos információkat kapjanak az érdeklődők.
„Erre azért is van nagy szükség, mert a rohamléptékű technológiai megoldások gyakorta megelőzik a jogi szabályozást – az ilyen nem kívánatos helyzeti zavaroknál pedig jobb minél gyorsabban tiszta vizet önteni a pohárba. Nem a precíziós gazdálkodásra történő átállás költsége a komoly tétel, hanem az a deficit, amelyet annak hiánya évről évre okoz az ágazatban” – fogalmazott a NAIK főigazgatója.
Agrárkutatási központ: több száz milliárdos tartalékot jelentenek a precíziós technológiák az agráriumban
2019. május 28. – Évi 300-350 milliárd forinttal, 10-15 százalékkal is növelhető a magyar agrárium kibocsátása a precíziós technológiák széles körű alkalmazásával – mondta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója az MTI-nek kedden, egy a témában tartott gödöllői konferencia kapcsán.
Betette a kaput a magyar gazdaságnak a nemzetközi helyzet – így látja az MNB a jövőnket Közzétette a Magyar Nemzeti Bank a júniusi inflációs jelentését, amelyek borúsabb képet festenek a magyar gazdaságról, mint pár hónapja.
Országszerte számos vasútállomást felújít a MÁV Nagyszabású fejlesztési program indul.
Bevált az átutalási limit, cserébe ismét a bankkártyák felé fordultak a csalók A napi átutalási limit miatt a bankkártyákat vették célkeresztbe a bűnözők az elmúlt fél évben.
Most kaphat igazán szárnyra a forint: egyre jobban néz ki az egyik legfontosabb magyar gazdasági mutató Az év első hónapjaiban jelentősen nőtt a folyó fizetési mérleg egyenlege, miközben a devizatartalék egymilliárd euróval emelkedett.
Adatközpontok: óriási üzlet nőtt az MI árnyékában Dinamikusan nő a kereslet a mesterséges intelligencia iránt, a várakozásokat meghaladó mértékű beruházásokat jelentettek be ezen a téren.
Új fejezet a régiós olajellátásban: megérkezett az MVM–Mol első közös kőolajszállítmánya Az együttműködés keretében a két vállalat közösen biztosítja a Kaszpi-térségből származó nyersolaj szállítását.
Ezek is érdekelhetnek
- Betette a kaput a magyar gazdaságnak a nemzetközi helyzet – így látja az MNB a jövőnket
Közzétette a Magyar Nemzeti Bank a júniusi inflációs jelentését, amelyek borúsabb képet festenek a magyar gazdaságról, mint pár hónapja.
- Országszerte számos vasútállomást felújít a MÁV
Nagyszabású fejlesztési program indul.
- Bevált az átutalási limit, cserébe ismét a bankkártyák felé fordultak a csalók
A napi átutalási limit miatt a bankkártyákat vették célkeresztbe a bűnözők az elmúlt fél évben.
- Most kaphat igazán szárnyra a forint: egyre jobban néz ki az egyik legfontosabb magyar gazdasági mutató
Az év első hónapjaiban jelentősen nőtt a folyó fizetési mérleg egyenlege, miközben a devizatartalék egymilliárd euróval emelkedett.
- Adatközpontok: óriási üzlet nőtt az MI árnyékában
Dinamikusan nő a kereslet a mesterséges intelligencia iránt, a várakozásokat meghaladó mértékű beruházásokat jelentettek be ezen a téren.
- Új fejezet a régiós olajellátásban: megérkezett az MVM–Mol első közös kőolajszállítmánya
Az együttműködés keretében a két vállalat közösen biztosítja a Kaszpi-térségből származó nyersolaj szállítását.