Bár idén már likviditási válsággal kell megküzdeniük a mezőgazdászoknak, tavaly még csökkenő támogatás mellett tizedével nőtt az agrárüzemek árbevétele, és a mezőgazdaság jövedelmezősége 12 százalékkal emelkedett – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Tesztüzemi Információs Rendszerének a Világgazdaság által idézett adataiból.
Az egy hektárra jutó árbevétel 10 százalékos növekedése, a közvetlen támogatások 3 százalékos csökkenése, illetve az anyag jellegű költségek 9 százalékos emelkedése azt jelentette, hogy a mezőgazdaság jövedelmezősége a nettó hozzáadott érték alapján 12 százalékos növekedést ért el 2021-ben. Ezen belül az egyéni gazdaságoké 20 százalékkal nőtt, míg társas vállalkozásoké stagnált.
Az AKI összesen 2125 mintaüzemből gyűjtött adatokat, amelyek 106 ezer gazdaságot reprezentáltak. A mintaként vizsgált gazdaságok által használt átlagos mezőgazdasági terület 47,23 hektár volt, egy-egy gazdaság átlagosan 1,4 főt foglalkoztatott. Országos szinten az árutermelő egyéni gazdaságok az összes nettó hozzáadott érték 62,9 százalékát, a társas vállalkozások pedig a 37,1 százalékát állították elő.
Az egy hektárra jutó mezőgazdasági bruttó beruházások volumene 18 százalékkal lett magasabb az előző évhez képest. Ez elsősorban az ingatlanfejlesztések 38 százalékos emelkedésével van összefüggésben. A rekordméretű beruházást a Vidékfejlesztési program (VP) kifizetései fűtötték: a beruházási támogatások az előző évi magas, hektáronként közel 14 ezer forintos szinten maradtak. Az egy hektárra jutó nettó, vagyis az amortizációval és selejtezéssel csökkentett bruttó beruházás 67 százalékkal bővült. A vállalkozások a megtermelt jövedelem tetemes részét ismét visszaforgatták, a saját tőke értéke 14 százalékkal lett magasabb.
A felmérésben szereplő egyéni gazdaságoknál a bruttó termelési érték átlagos nagysága 2020-hoz képest 17 százalékkal, 660,35 ezer forintra nőtt hektáronként. Ezen belül az egy hektárra jutó értékesítés nettó árbevétele szintén 17 százalékkal lett több, míg a közvetlen támogatások 2 százalékkal csökkentek. Az egy hektárra jutó üzemi költségek 11 százalékkal növekedtek, és elérték a 394,57 ezer forintot. Az adózás előtti eredmény alapján vizsgált nettó jövedelem folyóáron 27 százalékkal emelkedett, fogyasztói árindexszel korrigálva is 263,45 ezer forint lett, 7,65 százalékkal haladva meg a 2020-ast.
Az AKI kutatói szerint ez egyben azt is jelenti, hogy az utóbbi évek növekedése után egy újabb jövedelemugrás következett be. Felhívják a figyelmet arra is, hogy az így számított jövedelmeknek kell fedezetet nyújtaniuk az egyéni gazdaságok személyi jövedelmeire is. Ha az egyéni gazdaságok eredményét korrigáljuk a minimálbérrel, akkor az adózás előtti eredményük 240,65 ezer forintra csökken hektáronként. Az így korrigált jövedelem az előző év azonos mutatójához képest 30 százalékkal növekedett.
A nettó beruházás összege 54,59 ezer forint hektáronként, értéke tizenegy éve pozitív, tehát az egyéni gazdaságok fejlődési pályán maradtak 2021-ben.
A vizsgált társas gazdaságok átlagos mezőgazdasági területe 236,23 hektár, egy gazdaság átlagosan nyolc főt foglalkoztatott. A társas gazdaságok egy hektárra jutó adózás előtti eredménye 145,83 ezer forint hektáronként, ez az inflációt is figyelembe véve 6 százalékos növekedés, a társas gazdaságok is rekordévet zártak 2021-ben.
A jövedelemnövekedés elsősorban annak köszönhető, hogy a társas vállalkozások egy hektárra jutó árbevétele 5 százalékkal nőtt, és bár a támogatások összege is 5 százalékkal, hektáronként 147,3 ezer forintra csökkent, az egy hektárra jutó üzemi költségek nem emelkedtek ennél nagyobb mértékben. Az anyag jellegű költségek 5 százalékkal emelkedtek, de ezen belül a növénytermesztés közvetlen költségei – a műtrágya- és a vetőmagárak növekedése miatt – 11 százalékkal bővültek. A termelők költségei az év eddig eltelt részében ennél már jóval nagyobb mértékben emelkedtek.
A beruházások volumene már ötödik éve növekszik: a társas gazdaságok 2021-ben rekordmértékű (92,68 ezer forint hektáronként) fejlesztést hajtottak végre. A fejlesztéseket a gépberuházások húzták föl, ezek 14 százalékkal növekedtek, de a társas gazdaságok esetében a befejezetlen beruházások is nagymértékben, 12 százalékkal bővültek. Az üzemtípusokat vizsgálva kiderül, hogy a sertéstartó gazdaságoknál 44, a zöldséghajtatóknál 27 százalékkal csökkent a jövedelem, továbbá 5 és 4 százalékkal mérséklődött a tejelő tehenészetek, valamint gyümölcstermesztő gazdaságok eredménye is. Stagnálás jellemezte a szabadföldi zöldségtermesztőket, valamint a baromfitartó gazdaságokat, viszont számottevő, 42 százalékos növekedés jelentkezett a szőlőtermesztő gazdaságoknál, míg a szántóföldi növénytermesztők 24, a húsmarha- és juhtartók 16, a vegyes gazdaságok pedig 6 százalékkal növelték jövedelmüket.
