A mezőgazdasági termelői árak az idei első negyedévében 18 százalékkal emelkedtek az előző év hasonló időszakához képest – közölte a Világgazdaság által idézett összefoglalójában a KSH. Ezen belül a növényi termékek árai 6,3 százalékkal nőttek, az állatok és állati termékek pedig átlagosan 48 százalékkal drágultak. A ráfordítási árak 28 százalékos növekedését elsősorban a folyó termelőfelhasználás összetevőinek – vagyis a termeléshez szükséges, vásárolt termékek és szolgáltatások – áremelkedése okozta. A beruházások árszínvonala az első negyedévben 18 százalékkal nőtt. Csak emlékeztetőül: tavaly összességében 50 százalékkal emelkedtek az agrárárak, ezen belül a növényi termékek áremelkedése 5, az állatoké pedig 46 százalék volt. A ráfordítási árak az elmúlt évben 45 százalékkal nőttek, ezen belül a folyó termelőfelhasználás összetevői 50 százalékkal drágultak.
A KSH összefoglalója szerint az idei első negyedévben két, egymással ellentétes hatás alakította az agrárárakat. Az egyik a termelési költségek, főként az energia magas ára, amely a primőröknél, ott is elsősorban az üvegházi termelésnél emelte a költségeket. Ellenkező irányba nyomta ugyanakkor az árakat a megnövekedett ukrajnai import, amely a Magyarországon tárolt gabona és olajos növények árának csökkenését okozta. A terménypiaci árcsökkenés általános volt: az Európai Unióban a búza ára 30, a kukoricáé 25 százalékkal volt alacsonyabb márciusban, mint egy évvel korábban. A gabonafélék ára összességében 10 százalékkal emelkedett egy év alatt.
Ebben meghatározó szerepet játszott az ukrajnai import, amely lenyomta a hazai árakat. Az ipari növények ára 19 százalékkal csökkent az előző év azonos negyedévéhez képest.
A gyümölcsök ára 10, míg a burgonyáé kiugró mértékben, 50 százalékkal emelkedett. Mindkét termékcsoportra igaz, hogy még az előző évi termést értékesítették. A zöldségfélék ára éppen egyharmadával volt magasabb, mint 2022 első három hónapjában. Az első negyedévben már előfordultak idei primőr termékek, és a termeléshez felhasznált energia drágulása is befolyásolta a termékcsoport árát.
Eközben az élő állatok ára 48 százalékkal nőtt a tavalyi első negyedévhez képest. Közülük
A piacot alapvetően befolyásolja, hogy a madárinfluenza következtében Európában csökkent a vágócsirke mennyisége, a termelési költségek pedig drasztikusan növekedtek.
A vágósertés ára meredek pályára került 2023. január–márciusban, és 60 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti első negyedév átlagárát. A KSH adatai szerint márciusban már 711 forint volt kilogrammonként, ami nem sokkal maradt el a 2022. szeptemberi 733 forintos csúcstól. Azóta viszont – ahogyan a Világgazdaság megírta – már 750 forint körülire emelkedett az élő sertés felvásárlási ára.
Egy év alatt 28 százalékkal emelkedtek a ráfordítási árak, ami a folyó termelőfelhasználás 29, és a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 18 százalékos emelkedéséből adódott. A folyó termelő termelőfelhasználáson belül minden összetevő jelentősen drágult, közülük is legnagyobb mértékben, 60 százalékkal az energia: a fűtőanyagok ára 77, az üzemanyagoké 54 százalékkal emelkedett. Megfigyelhető azonban, hogy
A műtrágyák ára átlagosan 11 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, azonban jelentősen elmaradt a 2022. év második felében tapasztalt csúcstól. Jól jellemzi az árak mérséklődését, hogy az egyik leggyakrabban használt műtrágya, a mészammon-salétrom (MAS) ára 2022 harmadik negyedévében volt a legmagasabb tonnánként 327 ezer forinttal, és ez az ár csökkent 2023 első negyedévében 237 ezer forintra.
A takarmányok csaknem 30 százalékkal drágultak a tavalyi első negyedévvel összevetve. A konkrét árak ugyanakkor a negyedik negyedévhez képest már több terméknél csökkenést mutattak, az egyszerű takarmányok például 10 százalékkal voltak olcsóbbak, mint 2022 utolsó három hónapjában. Eközben a növényvédő szerek éves áremelkedése 33, az állatgyógyászati készítményeké 16 százalékos volt. A mezőgazdasági beruházásokon belül az épületberuházások árszínvonala 24, a gépberuházásoké pedig 13 százalékkal emelkedett.
