A csapadéknak főleg az Alföldön még bőven van helye a talajban

Az elmúlt napokban hullott hó döntő része síkvidéken a nyugati és a keleti országrészben is elolvadt, a csapadéknak főleg az Alföldön még bőven van helye a talajban. A télies időjárás a következő napokban is folytatódik, tartós északi áramlás alakul ki térségünkben, mellyel a jövő héten sarkvidéki eredetű, hideg légtömeg érkezik fölénk. Számottevő csapadék, így vastagabb hótakaró kialakulása a jövő hét közepéig nem várható, a keményebb fagyokat az őszi vetések e nélkül is bírják majd.

Az elmúlt egy hét során több frontrendszer volt hatással időjárásunkra. 9-én a Dunántúlon hullott jelentős csapadék, északnyugaton főleg hó, másfelé vegyes halmazállapot – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat. A nyugati határ közelében 10-18 cm-es hóréteg is kialakult. Vasárnaptól ugyanezen a frontrendszeren hazánktól délre kialakult légörvény felhő és csapadékzónája húzódott a keleti országrész fölé kelet, délkelet felől. Főleg a Tiszántúlon hullott számottevő csapadék, eső, havas eső, hó is. A térség északi részén 1-6 cm-es hóréteg alakult ki.

Összességében többnyire 10-25 mm közötti csapadék hullott az elmúlt 10 nap során, az ország középső részén esett ennél kevesebb. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege gyakorlatilag országszerte pozitív eltérést mutat az átlaghoz képest. A csapadékra szükség is van, hiszen a 90 napos összeg szeszélyes területi eloszlásban, de még mindig az országnak nagyjából a felén jelentős hiányt mutat. A talaj őszi-téli feltöltődése későn kezdődött, de jól halad. A fölső 20 cm országszerte telített, sáros, a 20-50 cm-es rétegben szinte már csak az Alföldön van hiány. A fél méter alatti talajrétegbe délnyugaton és északon jutott az eddig lehullott csapadékból, főleg az Alföldön még száraz ez a réteg. A csapadék időbeli eloszlása kedvező, az egymást követő csapadékhullámok között több napos szünetek vannak, így a nedvességnek van ideje a mélyebb talajrétegbe szivárogni. Eddig számottevő talajfagy még nem alakult ki a télen, a hidegebb éjszakákon a fölső néhány centiméter fagyott csak meg átmenetileg, mely napközben jellemzően kiengedett.

A hőmérséklet nem ingadozott szélsőségesen, az átlag körül alakult az elmúlt napokban. A maximumok a Dunántúlon a havazáskori 0 fok közeli értékekről a hét első felében 6-8 fokra emelkedtek az oda érkező enyhébb levegő hatására; másfelé a ködös részeken 5 fok alatt, a naposabb területeken és napokon 5-8 fok között alakultak. A felhőzet változatos területi eloszlása miatt a minimumokban jelentős különbségek alakultak ki, a leghidegebb reggelek kedden, szerdán és csütörtökön fordultak elő. A hó a Dunántúlon a hét első felében lassan elolvadt, és most már a Tiszántúlon is csak foltokban van hó.

Az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak. A repcére a legtöbb helyen jól fejlett, 6-8 leveles táblák a jellemzőek, de az őszi árpa és búza is szépen zöldell.

A folytatásban tartós északi áramlás alakul ki térségünkben, amivel több időjárási front is érkezik. Ma estétől hidegebb, vasárnap átmenetileg enyhébb, hétfőtől pedig már sarkvidéki eredetű levegő érkezik fölénk. Számottevő csapadék az északi áramlás miatt a jövő hét közepéig, 22-ig nem valószínű, kisebb eső, hó, ónos eső helyenként fordulhat elő. Péntektől hétfőig helyenként viharossá fokozódik az északi, északnyugati szél. A hőmérséklet vasárnapig nem változik lényegesen az eddigiekhez képest, (egyébként vasárnap lehet a legenyhébb idő), majd hétfőtől jelentős lehűlés jön, éjszakánként erős fagyok várhatók, és helyenként napközben is fagypont alatt marad a hőmérséklet. A kevés várható csapadék miatt vastagabb, összefüggő hóréteg kialakulása síkvidéken nem valószínű a jövő hét közepéig, de a várható fagyokat az őszi vetések e nélkül is gond nélkül kibírják majd. A nappalok az előttünk álló egy hét során még rövidülnek, de már közel a téli napforduló.