A Magyar Élelmiszerkönyv kiegészítésére azért volt szükség, mert a jelenlegi szabályozás szerint a világban gazdát cserélő, óriás félkemény sajttömbök darabolva is forgalomba hozhatók trappista néven. Márpedig ezek között – akár edamiként, goudaként, trappistaként vagy „nagy lyukúként” jöttek ki a feldolgozóból – könnyű az átmenet, és az a vélelem, hogy időnként átcímkéznek egyes sajtokat – mondta a VG-nek Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. A trappista az új szabályozás szerint kizárólag korong alakú lehet, amivel ez a gyakorlat megszűnik – mondta az ügyvezető igazgató. A magyar gyártók hagyományosan korong alakú trappistát gyártanak, a hasáb alakú trappista pedig csak szeletelt vagy reszelt formában, valamint több összetevőből álló élelmiszer alapanyagaként lesz forgalomba hozható – tette hozzá.
A trappistára – amely a legnépszerűbb hazai sajtféleség – az új élelmiszerkönyvi szabályozás szerint nemcsak termékcsoportszinten határoznak meg követelményeket (ami eddig úgy szólt, hogy oltós alvasztású, érlelt, félkemény sajt, és ebbe belefértek az említett egyéb sajtfélék is), hanem termékszinten is. Az utóbbi kiterjed a felhasználható összetevőkre, a sajt alakjára, méretére, az összetételi kritériumokra is, a Magyar Élelmiszerkönyv pedig részletes érzékszervi követelményrendszert is tartalmaz. A terméktanács abban bízik, hogy – az uniós tagállamok által már jóváhagyott – szabályozás mielőbb megjelenik.
Magyarország egyébként évente 60-65 ezer tonna sajtot importál, ebből 37 ezer tonna mennyiség sorolható be a félkemény kategóriába.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint tavaly 19 558 tonna, míg egy évvel korábban 17 611 tonna trappista sajtot értékesítettek belföldön a hazai feldolgozók. Bővült a gyártókapacitás is, szeptember közepén például a Tolnatej Zrt. 5 milliárdos beruházás eredményeként elkészült üzemét adták át, amelyben európai szinten is kiemelkedő technológiával készítenek félkemény sajtokat. Ez a többletkapacitás még nem látszik a gyártás és az értékesítés növekedésében, de az Alföldi Tej Kft. három évvel ezelőtt átadott debreceni üzemének termelése már igen.
Eközben folytatódott itthon a nyerstej termelői árának intenzív emelkedése. A kilogrammra vetített termelői átlagár augusztusban 181,71 forint volt – közölte az AKI. A fehérjetartalom 0,03 százalékpontos javulása, a zsírtartalom stagnálása, valamint az alapár 5 százalékos emelkedése mellett
A nyerstej felvásárolt mennyisége augusztusban 1 százalékkal maradt el a júliusitól, és 5 százalékkal volt kevesebb, mint a 2021. augusztusi. A – szintén kilogrammra vetített – kiviteli ár 210,13 forint volt a múlt hónapban. Itt az áremelkedés az előző havihoz képest 6, az előző év azonos hónapjához viszonyítva pedig 83 százalékos volt. A kiviteli ár 16 százalékkal haladta meg a termelői átlagárat. Az AKI adatai szerint a nyerstej kiszállítása augusztusban 39 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az intézet mérései szerint augusztusban az előző év azonos hónapjához képest a hazai előállítású tejtermékek közül emelkedett a trappista sajt feldolgozói ára 75, az ömlesztett sajté 60, a tehéntúróé és a gyümölcsös joghurté 58-58, a natúr joghurté 57, a tejfölé 56 százalékkal. A 2,8 százalék zsírtartalmú friss zacskós és az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tej 55-55 százalékkal, a kefir 54 százalékkal, a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos friss tej 51, az adagolt vaj 50, a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tej pedig 44 százalékkal lett drágább.
A KSH adatai szerint ugyanebben az összehasonlításban a trappista sajt fogyasztói ára 82 százalékkal emelkedett, a 2,8 százalék zsírtartalmú pasztőrözött ESL- (hosszan friss) tej 56, az 1,5 százalék zsírtartalmú pasztőrözött ESL-tej 54, a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos UHT- (tartós) tej fogyasztói ára pedig 6 százalékkal emelkedett.
